ALG, azaz Arch Linux GUI. Még egy grafikus Arch Linux telepítő, amivel megkönnyítik a kezdők életét. Miért is kell grafikus telepítő az Arch Linuxhoz? Mert így gyorsabban, kevesebb lehetséges hibával telepíthetjük a rendszert. Az Arch Linux egyik nagy visszatartó ereje, hogy jellemzően terminálos módban lehet telepíteni. Legalábbis ez a tévhit terjedt el, és valljuk be a keményvonalas, ortodox Arch Linux használók erre még rá is játszanak: csak akkor ismered meg a rendszert, ha terminálból… akkor vagy igazi Arch Linux felhasználó, ha terminálból. Bér ez az elitista felfogás nagyon jót tesz a lelküknek, de nem könnyítik meg az kezdők életét. Sok fejlesztő ezt felismerte és készített grafikus felületű telepítőt az Arch Linuxhoz. Így a kevésbé terminál beállítottságúak is gyorsan, hatékonyan telepíthetik az Archot.
Mi is az Arch Linux GUI?
Az ALG projekt 12 kiadást kínál, amelyek Plasma 5-öt, Gnome 40-et, Xfce4-et, Cinnamon 5-öt, MATE környezet, i3WM-et és BSPWM-et tartalmaznak. Azaz egy olyan telepítő média, amivel grafikusan és előre beállítottan telepíthetünk egy-egy asztali környezetet, illetve ablakkezelőt.
Nem sokban tér el az eddig vizsgált grafikus Arch Linux telepítőktől, így inkább összhasonlításra, mint bemutatásra térek ki.
A honlapja: https://archlinuxgui.in/
A github oldala: https://github.com/arch-linux-gui
Két Arch Linux telepítős disztribúcióhoz hasonlítom, mert ezeket már bemutattam, így nem lesznek idegenek. Az Axyl és a Magyarch lesz a vetélytárs.
Alap dokumentáció, támogatás
Mindhárom disztribúció az én megfogalmazásom szerint grafikus telepítős disztribúció, így alapvetően nincs szükség az Arch Linux dokumentációkon kívül semmire. Azt kell mondanom, hogy mindhárom dokumentációja szerény. A Magyarch induláskor ad egy szűk, alap leírást, ahol pár billentyűkombinációt említ meg. Az ALG a honlapon ad két-három kombináció leírást az ablakkezelőkhöz, ami gyakorlatilag nulla ilyen szempontból. Az Axyl kicsit bővebb, hiszen ott kitértem rá, hiszen az elégséges leírást megadják. Ez nem jelent gondot, hiszen aki ablakkezelőt használ neki nem jelent gondot a konfigurációkban megkeresni ezeket. De azért jobb lenne, ha kapna a kezdő egy teljes listát..
Alap telepítés mennyisége
A legkisebb telepítést az ALG adja, gyakorlatilag semmit nem rak fel, ami plusz. Ez nagyon kellemes egy haladó felhasználónak, hiszen így maga építkezhet, és olyan rendszert készít el, ami neki jó. Az Axyl többet telepít, illetve a Magyarch is. Kinek mi a jobb, de aki nagyon kezdő inkább ezen két utolsó lehet a megfelelőbb választás.
Ki kell emelnem, hogy bár a régebbi Magyarch Linux telepítéskor adott egy csomagválasztékot, ami közül válogathattunk, az már nincs meg. Így mindháromra igaz lett: nem lehet plusz csomagokat felrakni telepítéskor. Ezt kezdők hiányosságnak értékelhetik, de haladóbbak nem. Jobbnak tartom, ha nem telepítéskor rakjuk fel a programokat, illetve egy szűk kínálatból válogatunk, hanem a telepítés után.
Ki kell emelni, hogy mindhárom felrakja alapból a paru AUR Helpert, így ezzel sem lesz gondod.
Telepítés menete, nehézsége
Közel egyforma megoldással érkezik, alap, egyszerű a telepítő. Az Axyl a videokártya meghajtók közt ad választási lehetőséget, ami jó dolog. Aki egyszer látott grafikus Arch Linux telepítőt itt sem fog különleges kérdésbe ütközni. A három disztribúció közt ebből a szempontból nincs különbség, teljes mértékben ellátja a feladatát.
Kinézet, beállítás
Itt már nagy eltérést tapasztalhatunk. Az ALG majdnem nulla extra beállítással érkezik. A kinézete szerény, egyszerű, alap. A másik kettő pedig hozza az elvárt szintet. A Magyarch és az Axyl közt ilyen szempontból nincs különbség, mindkettő jól beállított, a programokat (amiket használ) egységes színharmóniával kapjuk. Ami eltérés – bár nem igazán kinézeti – az Axyl ranger, a Magyarch pedig vifm párti. Mindkettő jól bekonfigurált, a rendszerhez igazított kinézetű. Így aki egy előre beállított, színek stb. terén harmonizáló rendszert akar ezek közt érdemes választania. Amit kiemelnék a fish, az Axyl ezzel érkezik, míg a másik kettő bash párti.
A panel. Igen a panel egy sarkalatos pont, mert ezzel találkozik használatban az ember legelőször. Az ALG egy alap, minitál beállítású panelt ad I3 alatt, ami nagyon kezdőknek nem feltétlen felel meg. Ez nem áthághatatlan probléma, minimális munkával ezek testre szabhatóak. Itt természetesen csak az ablakkezelőkről van szó, mert az asztali környezetben a megszokott alap panelok sokkal fejlettebbek, ezeket kapjuk itt is. A Magyarch paneljai a legtöbbet adó panelok, pár hasznos kiegészítőt is integráltak bele. Az Axyl a kettő közt mozog, gyakorlatilag jól működő, de minimális plusz adó beállítással jön.
Hozzáadott programok?
Az egyik sem MX :). Így ne számítsunk plusz, egyedi programra. A Magyarch kivétel, pár szkriptet kapunk vele. Ha másik disztribúció mellett döntesz, akkor sincs probléma, azokat a szkripteket le lehet tölteni, és használni máshol is.
Asztali környezet és ablak kezelők
A Magyarch négy ablakkezelőt ad. Az Axyl hetet. Az ALG pedig kettőt. Így az ablakkezelők kipróbálására az Axyl a nyerő. Egyedül az ALG ad asztali környezeteket, ami ebből a szempontból teszi kiemelkedővé.
Aki több ablakkezelőt szeretne egyszerre telepíteni az Axyl kell választania, mert a többi csak egyet enged felrakni.
Az Axyl és a Magyarch egy ISO-ban érkezik, a ALG pedig minden felülethez külön ISO-t készít. Erre érdemes lesz figyelni.
Összefoglalva:
Az ALG nagyon szikár, minimális, szerényebb kinézetű, de van nagyo sokféle asztali környezte. Az Axyl már sokkal szebbre konfigurált, jól kinéző, de csak ablakkezelőket tartalmazó rendszer. Közel azonos szinten van a Magyarch, de itt csak egy ablakkezelő telepíthető, az Axylban van lehetőségünk többet is felrakni a gépünkre.
Készítettem egy videót, ami az I3 és az XFCE felületet vizsgálja meg. https://youtu.be/-LNS_XYs15s