Xmonad – pár kezdeti gondolat

Xmonad
Xmonad

Xmonad. Kipróbáltam, és megtetszett az Xmonad csempézős ablakkezelő. Az okokat, és a tulajdonságait akár az Xmonad oldalán, akár ebben a videóban megtudhatod: sokat tud, konfigurálható, de a beállításai nem egyszerűek, mert nem az I3wm, vagy a bspwm mintájára, hanem egy programozási nyelven kell konfigurálni. Ami nem egy kezdő szintű, de tanulható, legalábbis annyi, ami nekünk kell megtanulható.

Az Xmonad konfigurálása a saját könyvtáradban található ./xmonad/xmonad.hs szerkesztésével történik, majd újra kell fordítani, és újraindítani az Xmonad-ot. Ami nem olyan szörnyű, mint ahogy hangzik! A terminálban xmonad - -recompile, majd aha hiba nélkül lefutott, akkor a xmonad - -restart paranccsal tehető meg. Igen! én a terminálos megoldást kedvelem. Bár a legtöbb konfigurációban ott van egy gyorsbillentyű kombináció, de nekem jobban bejött a terminálos megoldás.
Akkor ír ki hibát, ha valami gond van. Ilyenkor sincs nagy gond, mert kiírja, hogy mi a gond és a sort, amiiben az megtalálható.
Annak, hogy egy darab fájlban konfigurálhatjuk a rendszert van egy nagy előnye: a fájl simán lecserélhető, és egy újrafordítás után már az új konfiguráció él. Így egyrészt, ha már teljesen tönkretetted a konfiguráció, egy mentettre visszatérhetsz, másrészt az interneten található sok-sok konfigurációt viszonylag egyszerűen kipróbálhatod. Read more Xmonad – pár kezdeti gondolat

Terminál videó kiegészítés

A shell-hez tartozik nagyon sok terminálos gyorsbillentyű. Ezeket szedtem össze a videóhoz, hiszen ott csak érintettem egypárat, a teljesség igénye nélkül.

Ezek nagy része majdnem biztosan működni fog nálad is, hiszen jellemzően a bash vagy a zsh shell-t használod. De előfordulhat, hogy egyik-másik nem. Első lépésként a terminál emulátorra gyanakodj, hogy az ottani gyorsbillentyűkkel ütközik. Ha valami nem megy, de neked mindenképp kell, akkor a terminálemulátorban próbáld meg átállítani a saját beállításait. Ha ez nem lehetséges, akkor nincs más: másikat kell választani. Ha a terminálemulátor leírása szerint ezek a nem működő kombinációkat nem a program foglalata le, akkor a rendszer beállításai közt nézz szét. Nagy az esélye, hogy ott lesz ütközés. Read more Terminál videó kiegészítés

Anonim internet: Tor

Anonim internet Linux alatt? Tor.

Aki meghallja a Tor kifejezést azonnal a mély-web, a hekkerek és az illegális drogokat áruló, pedofil képeket tartalmazó titkos honlapokra gondol. Ez egy téves elgondolás. A Tor csak egy hálózat, ami kifejezetten az anonim internet böngészésre, a személyiségi jogokra koncentrál. A kialakítása olyan, hogy az ott folyó kommunikáció és adatforgalom lenyomozhatatlan, és nem köthető senkihez. Bár vannak hátrányai és hiányosságai, de talán az egyik leganonimabb megoldás, amihez hozzáférhetünk különleges tudás és eszköz nélkül.

Mi is az a Tor hálózat?

Anonim internet elérési lehetőség. Egy olyan elterjedt és ingyenesen használható internetes hálózat, melynek a világon rengeteg szervere van, és egységesen biztosítják a titkosított és biztonságos kommunikációt. Read more Anonim internet: Tor

IP elrejtése Linux alatt

IP elrejtése Linux alatt? VPN.
Az előző részben LinuxMind videójára alapozva beállítottuk, hogy a DNS szerverig viszonylag biztonságos legyen a kapcsolatunk. Ez alap biztonsági lépés és nem is okozott gondot. Ha pontosan követed a leírást, és a videót akkor két perc alatt meg is oldottad. A mostani részben egy biztonsági témát beszélünk meg alapfokon. Alapfokon, mert a téma olyan nagy, hogy részleteiben és teljes biztonsági megoldásokra nincs itt lehetőség. Ahogy mondtam: alapok, házi, magán gépekre és magánemberek biztonságát próbálom körbejárni. Read more IP elrejtése Linux alatt

IP cím lekérdezése és sebesség mérés

A biztonságosabb internetezésnél két fontos tényezőt vizsgálunk meg. Az egyik a Tor hálózat és a VPN. Ez a kettő igyekszik több-kevesebb sikerrel elrejteni az interneten a saját IP-nket, így a követést, az adatgyűjtést megnehezíti. Mindkét esetben két fontos teendőnk van. Az egyik az IP címünk ellenőrzése, a másik a sebességünk ellenőrzése. Ez alapvetően nem jelent gondot, hiszen ha böngészünk az erre rendelt oldalak kiírják a sebességünket vagy az általuk látott IP címünket. Az már egy haladóbb megoldás, ha nem böngészőből kérjük le az adatokat, hanem terminálból. Mindegyik lehetőségre kitérek, így lehet választani.

IP cím lekérdezése

A honlapok által látott IP címünk lekérdezése viszonylag egyszerű. Az elterjedtebb megoldás, hogy a böngészőben az erre rendelt oldalra belépve megnézzük. A legtöbb ilyen oldal még az elvi tartózkodási helyünket, a szolgáltatónkat és egyéb adatokat is kilistáz. Read more IP cím lekérdezése és sebesség mérés

I3wm kiegészítő: i3-scratchpad

i3wm és i3gaps
I3 ablakkezelő

I3wm kiegészítő témában már elég sok kisebb, nagyobb programot bemutattam. Ma egy érdekes, és hasznos i3wm kiegészítő kerül terítékre. Ez i3-scratchpad néven fut és a neve is mutatja az i3wm scratchpad szolgáltatását egészíti ki. Én ezt a típusú ablakkezelést, ablak típust nem használtam, mert feleslegesnek tartottam, de ezzel a kiegészítővel az i3wm ezen oldalát is jól tudom használni.

Mit tud az i3-scratchpad?

A fenti github oldal leírása elég szófukar, én pár kiegészítést teszek hozzá. Átgondolva a lehetőségeket már nagyon vonzó lesz az i3-scratchpad szolgáltatása.

Read more I3wm kiegészítő: i3-scratchpad

LibreOffice sötét mód beállítása

LibreOffice
LibreOffice

A mai részben a LibreOffice sötét mód beállítást mutatom be. Már több alkalommal volt szó a szemünk védelméről, azaz a monitor beállításáról. Nemcsak a felbontást, illetve a színhőmérséklet érdemes beállítani, hanem arra is fontos figyelni, hogy amikor írsz egy levelet, vagy szerkesztesz valamit, vagy éppen egy dokumentumot készítesz a LibreOffice-ban, akkor ne csak a környezete, hanem maga a dokumentum színe, kinézete, sötétsége is legyen olyan, ami kellemes.
Én az utóbbi időben elég sok dokumentumot ellenőrzők helyesírás és szerkesztés, illetve egyéb lektorálási céllal. Ez egy unalmas feladat. Folyamatosan nézni kell a monitort, így ki kell találni valami olyasmit, amivel egy kicsit kellemesebbé tesszük a fehér alapon fekete betűket tartalmazó dokumentumokat.

Erre elméletileg több megoldás is létezik.

Az egyik hogy a monitornak a fizikai paramétereit beállítod hardveresen. A legtöbb monitornál alul vagy oldalt vannak gombok, ahol a sötétséget, színt, színhőmérséklet és egyéb paraméter tudod állítani. Ezzel nincs más gond, csak ha más programot használsz – filmet nézel a monitoron – akkor ezek a beállítások megmaradnak. Az természetesen nem járható út, hogy egy szerkesztés vagy írás után vissza állítod a monitor beállításait olyanra, hogy a filmnek színei, vagy a képek színei jók legyenek. Azaz ez nem járható út. Read more LibreOffice sötét mód beállítása

MagyArch Linux programjai – röviden!

A MagyArch Linuxról már többször volt szó, de összefoglalnám azt mit kapsz, ha felteszed a MagyArch Linux disztribúciót. Alapvetően a csempéző, azaz tiling környezetet adja, előre beállított, konfigurált formában. Ezt ki kell egészíteni azzal, hogy XFCE felületet is választhatod előrekonfiguráltan. Azaz aki szeretné kipróbálni a csempéző, tiling felületeket, neki nem lesz semmi problémája, hiszen egy jól dokumentált és kényelmes beállítással megkapja az alapokat. A rendszer alapesetben viszonylag kevés felhasználói programot tesz fel. Ezzel lehetőséget ad saját képedre formálni a kedvenc Linuxodat.

A telepítés második részében – ahogy a videóban is lehetett látni – van lehetőség kiválasztani azokat a programokat, melyeket te szeretnél pluszba felrakni. Így már induláskor egy előre konfigurált, beállított és számodra megfelelő környezetet kapsz. Ez eddig is ismert volt, de ebben a részben én bemutatom milyen plusz egyéb funkciókat, egyéb lehetőségeket ad a MagyArch Linux. Ez felületenként, ablakkezelőnként eltérhet, azt is kell tudni természetesen, hogy a legtöbb ablakkezelőnél a gyorsbillentyűzés hasonló vagy teljesen megegyezik. Read more MagyArch Linux programjai – röviden!

SystemD – kiegészítés egy fórumról

A SystemD sorozat első részét felraktam a linuxmint.hu fórumra is. Ahol egy kiegészítés érkezett hozzá. Ezt – pár kiegészítéssel – idemásoltam. Köszönet T.István társunknak!

systemd-analyze time
Megmutatja, milyen gyorsan indult a rendszer. Akkor lehet hasznos, ha lassúnak találjuk a gépet. Ezzel el lehet dönteni, hogy a rendszerrel van baj, a net kapcsolattal, vagy az éppen futó programmal… Az értékeket össze lehet hasonlítani net-en található értékekkel, fórumban megtárgyalni, stb.

Erről van egy külön rész, amit érdemes lesz elolvasni. Read more SystemD – kiegészítés egy fórumról