Takarítás Linux alatt

Takarítás Linux alatt
Takarítás Linux alatt
Szeretnéd azonosítani és eltávolítani, kitakarítani a nem használt alkalmazásadatokat Ubuntu, Fedora, Debian, Arch stb. Linux rendszeren? Ez a szkript képes észlelni és eltávolítani a nem használt alkalmazásadatokat. Nagyon bosszantó, ha eltávolítasz egy alkalmazást, de a beállító könyvtára ott marad a saját könyvtáradban. Egy idő után már viszonylag sok ilyen felesleges adathalmaz szemeteli tele a gépedet. Alapesetben ezeknek lehet szerepe: ha visszateszed a letörölt programot ezek tartalmazzák a saját beállításaidat. De nem mindig kell a régi beállítás, és nem mindig rakod vissza a leszedett programot. Egy nagyobb takarítás manuálisan elég macerás, hiszen egesével kellene letörölni a már nem kívánt mappákat.

Read more Takarítás Linux alatt

Adatmentő script – példa

Linux scriptek
Linux scriptek

Megírunk egy nagyon egyszerű szkriptet, ami nem tesz mást csak lementi az elmúlt órában módosított doksikat. Ez önmagában nem egy nagy cél, hiszen számos adatmentő eszköz létezik.
A célom inkább ennél kissé érdekesebb: hogyan lehet egyszerűen egy szkriptet összerakni, ha semmi komolyabb programozói ismereted nincs. 
Adatmentés. Mindenki ismeri, de sokan nem szeretnek ezzel foglalkozni. Én sem. Ezért próbálom automatizálni a dolgokat. Sok jó és hasznos programot lehet találni, de most egy saját megoldást mutatok be.

A "hogyan rakjunk össze egy nagyon egyszerű szkriptet" cél mellett megismerkedünk a cron-nal is. Ha ezt az egyszerű módszert, lehetőséget ismerjük, akkor már időzíteni tudunk programokat. Bár a legendárium szerint a cron egy nagyon bonyolult eszköz, de a cikk végére kiderül, hogy nem is nehéz használni.

Read more Adatmentő script – példa

Sorszámozás NVim (vi, vim) alatt

Sorszámozás NVim alatt
Sorszámozás NVim alatt
Sorszámozás NVim (vi, vim) alatt egy hasznos funkció, amit érdemes lehet használni. A sorszámozás most a sorok számának a jelölését jelenti. Nagyobb dokumentumban már kényelmes lehet, ha látod a sor elején a sorszámokat. Az NVim (vi, vim) tudja kezelni a megadott műveleteket, ha azokat relatív, vagy abszolút sorszámmal adod meg. Hasznos, de sok esetben zavaró is lehet. Sorok kijelölésekor, a teljesn dokumentum kijelölésénél vizual módban, egérrel problémás lesz, ha sor elején a számok is kijelölésre kerülnek, és a kimásolt szövegben ott lesznek. Így érdemes kicsit elmerülni a sorszámozás témában az NVim használatakor. Hogyan kapcsolhatom be vagy ki ezt a funkciót Linux, Apple OS X/macOS vagy Unix-szerű operációs rendszereken? Hogyan tudom a NVim (vi, vim) szövegszerkesztővel megjeleníteni vagy elrejteni a sorszámokat? Hogyan engedélyezhetem a sorszámokat a NVim indításakor a ~/.vimrc konfigurációs fájl szerkesztésével? Egyzserű a megoldás, használjuk ki az univerzális megoldásokat!
A Ranger-ben, az NVim (vi, vim) szerkesztőben és pár hasonló "vi" stílusú programban van lehetőség a fix alapértékek megadására a konfigurációban, majd azokat menet közben módosíthatjuk a programban. Ami természetes, de mindenképp kiemelem: a futásidejú módosítások elvesznek a program kikapcsolásakor.

Read more Sorszámozás NVim (vi, vim) alatt

Rendszer felismerési hiba javítása

Linux Mint
Linux Mint
A Linux általában telepítéskor felismeri a többi operációs rendszert, amit be is rak az indításkor látható menübe. Illetve kernel telepítéskor szintén nincs más dolgunk, mint a telepítést, frissítést lefuttatni és már újraindításkor az össze telepített rendszer és az összes kernel verzió kiválasztható. Egypár újabban tesztelt disztribúció már nem így jár el. Azaz nemes egyszerűséggel eldönti: csak én vagyok a gépen, ha a többit is indítani akarod, akkor majd azt te megoldod. Ennek biztosan van oka, és ha már a disztribútor így döntött, akkor nem kritizáljuk, hanem megoldjuk ezt az áldatlan állapotot.
Én a technikai hátteret és az egész indítási folyamatot nem elemzem, csak a megoldásra koncentrálok.

Read more Rendszer felismerési hiba javítása

Vélemény: miért jó a parancssor?

De nem így "gyilkoljuk le" programokat!
Több, a parancssorral (CLI) foglalkozó cikkem után egy nagyon kellemetlen megjegyzés sorozatot kaptam az egyik fórumon. Így pár szóban leírom, hogy miért is érdemes a CLI, azaz a parancssoros felülettel is foglalkozni. A gondolatsort a felvetett vélemények mentén fogalmazom meg. Bár sokan úgy gondolják, hogy már a téma felvetése sem érdekes, hiszen ők biztosan nem fognak parancssorban dolgozni, de én azt tanácsolom, hogy ennek ellenére olvassák el a cikket. Majd gondolkodjanak el rajta. Senki nem kötelezi őket a CLI mód használatára, de ha az érveimet átgondolva kedvet kapnak hozzá, akkor már megérte elkészíteni ezt a részt is. Amit ki kell emelnem: nekem semmivel sem lesz jobb, vagy rosszabb, ha használnak, vagy nem terminálos megoldásokat. A véleményem - amit már többször le is írtam - egyszerű: mindenki azt hasznáé, ami neki jó. Aki a grafikus és a CLI módokat is ismeri előnyben lesz azzal szemben, aki csak az egyiket. A Linux a szabadságra nevel: azt használsz, ami neked jó.

Read more Vélemény: miért jó a parancssor?

Naplózás – journalctl használata Linuxon

Journalctl Linux ennél modernebb :)
Journalctl Linux ennél modernebb 🙂

A mai cikkben megismerheted az alapvető journal, azaz naplózási feladatokat Linux alatt, és kiderítjük, hogy nem is olyan nehéz ezeket alapszinten beállítani, lekérdezni. Így gyorsan, hatékonyan háríthatjuk majd el a hibákat. Azaz a journalctl lesz a téma.
A naplófájlok olvasása, kezelése alapvető feladat lenne minden rendszergazdának. Az otthoni gépeden Te vagy a rendszergazda. Bár senkinek nem a kedvenc feladata, hogy ezeket olvassa, de legalább alapszinten ismerni kell a naplók elérését, és kezelését. Két fontos feladatunk van Linuxon ezzel kapcsolatban. Az első a naplózás beállítása. A második a naplóban elérhető adatok megjelenítése. Egyik sem ró rád nagy feladatot, mert a legtöbb Linux rendszer jól beállított naplózással érkezik, így egy gyors ellenőrzésen kívül semmi dolgunk ezzel. Kivéve, ha mégsem tökéletes a naplózás beállítása, akkor pár alapvető lépéssel megtehetjük. A második feladat sem gyakori, hiszen akkor kell naplókat olvasni, ha gond van a rendszerrel. De akkor mindenképp, és gyorsan, így nem árt, ha megtanuljuk, hogyan is férhetünk hozzá egy naplóbejegyzéshez.

Read more Naplózás – journalctl használata Linuxon

Fájl átnevezés helyesírás ellenőrzéssel?

Fájl átnevezés szövegszerkesztőben
Fájl átnevezés szövegszerkesztőben

Renameutils?? Az állományok átnevezése Linux alatt nagyon egyszerű. Kismillió grafikus és parancssoros megoldás található, én is bemutattam ebben a videóban egy kellemes és nem csak Linux alatt használható fájl átnevező programot. A legegyszerűbbtől kezdve megtalálhatjuk a nagyon komplex és sok mindent tudó fájlokat kötegelten átnevező programot a kedvenc Linux disztribúciónkra. Én már régóta keresek egy olyant, ami helyesírás-ellenőrzést is tud, ráadásul egyesével tudom átnevezni a fájlokat egy könyvtárban. Ilyenből már nem sok van, de a Renameutils  és egy kis trükközés már segít ezen is! Egyrészt a helyesírás ellenőrzése és a fájl átnevezés valami miatt nem nagyon felkapott téma együtt, gyakorlatilag nem is találtam Linux alá ilyent, bár vannak megoldások erre is. Másrészt sok olyan fájl átnevező eszköz van, ami tömegesen nevezi át a fájlokat egy minta szerint, de olyan már kevesebb, aminél én írom át a fájlneveket és nem kell a következőre kattintani, hogy azt is átnevezzem.

Read more Fájl átnevezés helyesírás ellenőrzéssel?

Bash csere ZSH-ra Linux alatt

Zsh is shell, de nem ilyen...
Zsh is shell, de nem ilyen...

Ebben a cikkben azokat a lépéseket ismerjük meg, amivel le tudtod cserélni az alapértelmezett shell-t Linux alatt egy fejlettebb (azaz nekem jobban tetsző) zsh-ra.
Lecseréljük. De nem azért mert nem jó, hanem azért mert van jobb is. A legtöbb Linuxban alapértelmezett a bash héj, ami egy nagyon jó dolog, de nekem jobban tetszik a zsh. Ami természetesen szubjektív tény, és ha neked más jobban tetszik, akkor használd azt. Amit érdemes tudni, hogy bár elméletileg bármelyik shell-t használhatod (vagy fél tucat elterjedt létezik), de nem mindegyikkel kompatibilis minden szkript, vagy program. Picit mindegyik más, így ha valami a shell, a parancsértelmező csere után nem működik, akkor itt lesz a hiba. Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb szkript, amit találni az interneten jellemzően jól működik, de a nagy része bash-hoz készült

OK, akkor egy alapozó, pár mondatos bevezető is kellene. Mi is az a shell, azaz a rendszerhéj? Ami itt nagyon fontos: én csak nagyon leegyszerűsítem a témát, így a guruk, és a mélyebb ismeretekkel rendelkezők kíméljenek…

Read more Bash csere ZSH-ra Linux alatt

WordPress mentése MarkDown formátumba

WordPress mentése MarkDown formátumba
WordPress mentése MarkDown formátumba?

Hogyan mentsük le a WordPress honlapunkat és az összes bejegyzést hogyan konvertáljuk át MarkDown formátumba? A feladat nem mindennapi, és vélhetően nem sok embert érint. Használhatjuk a leírt módszereket a WordPress-webhely áttelepítéséhez Markdown-kompatibilis CMS-re (például Hugo, Jekyll stb.), vagy egyszerűen készítsünk biztonsági másolatot cikkeiről kényelmes és könnyen olvasható formátumban. Nekem ez a második cél volt a fontos. A régebbi bejegyzéseim formázásai (kódok, kiemelések stb.) elég ötletszerűek voltak, ezt szeretném egységesíteni, a bejegyzéseket kicsit összevonni és ahol kell kiegészíteni. Erre nagyon jó lesz a MarkDown formátum és a kedvenc Zettrl szerkesztőm. A feladat két lépcsős, egyik sem túl nehéz, de nem sok erre alkalmas programot találtam.
A folyamat logikusan terminálos, a tesztkörnyezet a saját honlapom, illetve egy Linux Mint disztribúció. Read more WordPress mentése MarkDown formátumba

Redshift – színhőmérséklet beállítása Linux alatt

Redshift Linux
Redshift Linux

Ebben a cikkben a redshift parancssoros alkalmazását, automatizálását ismerjük meg Linux alatt. Felmerült egy kérdés a redshift-et kapcsolatban: nem, vagy csak nehézkesen lehet openbox stb. alá betenni úgy, mint KDE stb. alá, valami ikon képében, hogy rákattintva kényelmes állíthassuk az értékeket. A szemünk fénye fontos, hiszen sokat ülünk a monitor előtt. Ha fáj a szemünk, vagy a fejünk számítógépezés után forduljunk szemészhez. Bár ma már sok a jó monitor, de mindenképp figyeljünk a szemünk épségére. Akár a színhőmérséklet beállításánál, akár a monitor fényerejénél. Mindig törekedjünk a monitor kiválasztásánál a jó ergonómiára!
Sok cikk foglalkozik a témával, ergonómia, kényelem, szem stb. védelme. Ha napi félóránál többet töltesz egyben a gép előtt akkor már olvas a témának utána. Sem a monitor távolsága, sem annak fényereje, a világos és sötét, fekete és a fehér közti fényerő tartomány, sem pedig a színhőmérséklete nem olyan, mint amit az emberi szem szeretni. Nekünk kell tenni a biztonságos használatért, más nem fogja megtenni helyettünk. Read more Redshift – színhőmérséklet beállítása Linux alatt