Az elmúlt napokban kénytelen voltam áttérni az MX Linuxra, rajtam kívülálló okok miatt. Nem az Arch rendszerrel volt gond. Az áttéréssel kapcsolatos pár gondolatomat osztom meg, bár haladó Linux felhasználó ezt már tudja. Mire kell, vagy érdemes figyelni egy rendszerváltásnál, ha szeretnénk mindenképp zökkenőmentesen megtenni? Az első gondolatként le kell szögezni: nincs jobb, vagy rosszabb disztribúció, mindenki azt használ, amit akar, vagy amit kell neki. Mindenki a sajátját szereti és ismeri, annak a jó tulajdonságáról szeret beszélni. Így a választás szabad, és egyéni. Én az MX Linux mellett döntöttem. Régen használtam, tetszett, az Arch előtt ez volt folyamatosan fenn a gépemen. A külső kényszer által elvárt ismérvnek megfelel, a Debian Stable, azaz stabil ágára épül.
Mi azaz MX Linux?
Egy közepes súlyú Linux disztribúció, ami most azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben előkerülő gépeken simán elfut. Az alapja a Debian, ami egy öreg, kiforrott disztribúció. Ehhez adnak jó pár hasznos eszközt pluszba és pár egyéb tárolót. Az egész MX Linux jó, faék egyszerűségű telepítővel érkezik, ami pár alapvető kérdés után felrak egy előre beállított felületet. Én az XFCE felületet választottam, ami régi, stabil és megbízható. Az MX Linux fő iránya az XFCE, így nagyon komfortos beállítási lehetőségekkel érkezik. Pár érdekes megoldást találhatunk benne, amire majd kitérek videóban is.
Mire kell figyelni az MX Linuxnál?
Az előnyeit és egyéb technikai dolgait a honlapjukon kitárgyalják, én most azokra a sarokpontokra térek ki, melyeket mindenki tud, csak jobb, ha elismételjük.
Az MX Linux Debian alapú rendszer
A Debian stabil rendszer, sok szerver ezt használja stb. Az ismert szövegen most átugorva két fontos tapasztalatra hívom fel a figyelmet. A Debian, mint disztribúció nem egységes. A Debian több ágból áll, az egyikre alapszik az MX Linux. Ezt már most meg kell tanulni: csak, és kizárólag a Stabil ághoz tartozó programokat szabad telepíteni. Amikor lehet, és törekedjünk arra, hogy ez lehetséges legyen, a saját tárolókból, azokból, amik telepítéskor a tárolók közt vannak rakjunk fel valamit. Ettől csak nagyon indokolt esetben térjünk el.
A stabil ág, a teszt ág és mindenhonnét összehordott tárolók, esetlegesen Ubuntu PPA-k összegányolása komoly problémákat okoz. Ez NEM az Arch, ott más a felépítés. Ha kiválasztom, hogy a Stabil ágat használom, azaz jelen pillanatban az MX Linuxot, akkor nem vagy csak nagyon korlátozottan használhatok egyéb tárolókat is. Érdemes felfogni úgy a dolgot, hogy nem Debiant használunk általánosságban, hanem a Debian Stable ágára épülő MX Linux rendszert. Ami nem ehhez készült, hiába deb csomag, vagy az van odaírva, hogy Debianhoz, az veszélyes lehet a stabilitásra nézve.
Tapasztalati tény, hogy addig nagyon stabil és gyors és használható az MX Linux, amíg betartjuk a játékszabályokat.
Az MX Linux Stable Debian
A Debian stabil verziója régi, sokszor több éves programokat tartalmaz. Ha ez nem felel meg, akkor ne ezt használd, vagy nagyon oda kell figyelni, hogy mit és hogyan oldasz meg. Az újabb program verziókhoz odafigyeléssel, de hozz lehet jutni.
Frissebb verziók felrakása?
Logikus elvárás, hogy ne kétéves programokat kelljen használni. Erre az MX Linuxban két megoldás van. Az egyik az MX Package Installer grafikus felületében van az MX Linux által ellenőrzött MX Test Repo. Itt közel hatszáz csomag található, frissebb, mint a Stablbe ágban. Ezek jól használhatóak, nagy gondot nem okozhatnak, de a használatukról én döntök.
Itt is, és a következőnél is a megtalálható frissebb csomagot MX Package Installer kijelzi, de automatikusan nem frissíti fel. Kézzel kell kijelölni a frissítéshez.
A másik lehetőség a Debian hivatalos Backports programjai, amiket szintén jól használhatunk, ha akarunk. Ezek másfél ezer környékén vannak.
A régebbi tapasztalatom szerint problémát ezek nem okoznak, a rendszer nem sérül meg ezektől. Ami már macerásabb ha egy MX Test Repo, vagy Backports csomagot vissza akarunk minősíteni az eredeti Stable csomagra.
Ez a két plusz tároló használata minimális kockázat mellett nagyon sok program a legfrissebbhez közeli programverziókat adja.
Debianhoz készült egyedi telepítésű programok
Nagyon sok programfejlesztő felismerte, hogy a Debian Linuxot nagyon sokan használják, így elkészítette a tárolóban nem található, vagy ott csak ősöreg verziójú programjának a Debian verzióját. Ilyen pld. a Libreoffice, a Ocenaudió stb. Ezeknél – ha van – a Debian Stable, Debian 11, vagy a Debian bullseye jelzésűeket kell keresni az MX Linux rendszerhez. Ha ilyen jelzéssel megtalálható, akkor azoknál függőségi probléma nem lesz, és a rendszert sem bántják.
Ha nincs ilyen verzió kijelezve, csak annyi, hogy Debian csomag, azaz deb kiterjesztésű akkor is használhatóak. Itt nagyobb odafigyeléssel kell telepíteni, ami annyit esz, ha telepítő hibát ad, akkor át kell gondolni a telepítését. Ha rendszerfájl, könyvtár verzióra panaszkodik a telepítő, akkor már komolyabban utána kell olvasni, hogy mi lehet a megoldás. Alap megoldás, amiből gond nem lehet, hogy vagy hanyagoljuk a programot és alternatív megoldást keresünk.
A fenti megoldás nagy hátránya a frissítés. Amíg az Arch alatt az Aur-ból feltett programokat automatikusan tudtam frissíteni, itt a külső, kézzel telepítetteket nem. Bár a normálisabbak – ha engedélyezzük neki – időnként ellenőrzi a verziót a honlapjukon, és jelzi, ha van újabb. Jó példa az Ocenaudio.
Univerzális megoldások: flatpak és appimage
Az MX Linux készítői is sejtették, hogy A KDEnlive 20.12.3 verziótól 2022-ben (amikor ezt a cikket írtam) nem fog senki örömködni, hogy jajj, de friss! A Test Repo is egy 21.08 verzióval büszkélkedik. Így már elég rég a MX Package Installer alapból kezeli a flatpakokat. Így kényelmesen kezeljük ezeket, egy kattintás és már a gépen is van. Ezek a rendszer integritását nem érintik, különálló tételek. Így ezek frissítése is megoldott. Bár a tárhely felhasználásuk nem a legideálisabb, és sok esetben a rendszerben beállított színsémákat, témákat stb. nem pontosan követik, de jól használható megoldás.
Akinek még ez sem elég, vagy ahogy több esetben tapasztalhattuk (pld. Cin-GG) csak ilyen (ok, tudom, hogy vannak más megoldások is, de…) formában elérhető: appimage. Ezt nem is kell ragozni, ismert, bemutatott formátum.
Itt a frissítés lehet gond, de havi egy negyed óra munkával fel lehet keresni az összes appimage forrásunkat, és ez is megoldódott.
Egyéb források az MX Linux rendszerhez
Ami nincs appimage, és flatpak csomagban az komoly gondot jelenthet MX Linux alatt az első időben. Bár elvileg a Debian Stable tárolók nagyon sok programot tartalmaznak, de mindig lesz pár amit nem. Így nincs más lehetőségünk kézzel kell telepíteni.
Ez már nem olyan egyszerűen körbeírható feladat, mint az eddigiek, hiszen rengeteg típusú forráskód, és telepítési módszer lehetséges. Az egyszerűbbek közé tartozik az npm, a pip stb. típusú telepítés, itt közel a Debian terminálos telepítésének megfelelő kényelemmel telepíthetünk. Ez nem okoz gondot, kis gyakorlat után már rutinosan előbb elolvassuk a leírást, kielégítjük a függőségeket, majd a megfelelő programmal feltelepítjük a kívánt programot.
A nagyobb kihívást a forráskódok lefordítása okozhatja. Ez sem ördöngösség, de kicsit hosszabb leírásokat kapunk, ahol előbb a forráskódokat kell letölteni, a megfelelő könyvtárba belépni, majd a megfelelő (jellemzően előre megadott!) parancsokkal elkészíteni a programot, majd azt telepíteni. Itt mutatkozik meg az AUR hiánya, hiszen ott ezeket a lépéseket már a programot az AUR-ba felrakó társunk automatizálta nekünk.
Kis kitérő
A Linux használók egy része – velem együtt – nagyon elkényelmesedett! A csomagok sokasága és a kényelmes telepítési folyamatok miatt elszoktunk a valódi telepítéstől a programfordítástól. Bár az esetek legnagyobb részében egy-egy fordítás az alaplépésekből áll, de sok esetben van lehetőség a fordítási folyamatokon finomítani. Azaz különféle kapcsolókat megadni. Ha van a leírásban ilyen, akkor azokat tanulmányozzuk át. Illetve próbáljuk ki őket. Bár egy újabb gépen biztosan nem lesz túl nagy gyorsulás növekedés, de a gyakorlat megszerzése is megéri a befektetett időt.
Az MX Linux két fő hátránya
A régi csomag kínálat és a kevesebb (főleg a kisebbeknél jelentkezik) program. Ezeket kis munkával át tudjuk hidalni. Így – bár az AUR hiánya fájó – hátrányt nem szenvedünk.
XFCE?
Igen, én ezt választottam a lehetséges verziók közül. Bár aki ismeri, neki feleslegesen írom le, de talán az egyik legjobban összeszedett és könnyen kezelhető asztali komplett környezet. Hangsúlyozni kell, hogy nem a legkisebb fogyasztású, de alapvetően nem fogyaszt sokat. Az összehangolt eszköztára, és a igencsak egyszerű konfigurálása teszi olyanná, ami mindenkinek megfelelő rendszert ad.
Ez nem zárja ki, hogy bármelyik egyéb ablakkezelő vagy asztali környezet felkerüljön mellé.
Jogos kérdés, hogy miért nem olyan Stable Debian rendszert választottam, ami az eddig kedvelt I3wm-et adja. Az ok egyszerű: elég sokat használom a CinelerraGG-t, aminél az I3 alatt az előreugró ablakok helyzetét előre definiálni kellett a kényelemért. Ami nem túl nagy munka, de a problémát az jelentette, hogy két felbontást használok, így időnként a pozíciókkal gond volt.
A másik, szintén jogos felvetés, hogyha már asztali környezet, akkor miért nem a régi nagy kedvencem került fel? Az openbox. Mert nem találtam olyan előre konfigurált openboxot adó Stabil Debianra épülő disztribúciót, ami nekem megfelelt volna. Alapokból felépíteni a gyors váltás miatt nem volt időm.
A váltás miatt a megszokott disztribúció semleges témákon kívül több MX. És Debian alapú téma lesz, illetve a XFCE témát is előtérbe helyezem.