Linux kérdések voltak

Időnként jön olyan érdekes, vagy kevésbé érdekes Linux kérdés, vélemény amiről írni érdemes. Bár ez inkább vélemény cikk, de hasznos lehet pár olyan általános, nem feltétlen technikai kérdésben, ami felmerülhet. Az első kérdés az egyik utolsó sorozatommal, a MagyArch Linuxos témával kapcsolatban érkezett. Én előbb egy sima Arch Linux telepítésre másoltam be egyik ablakkezelő konfigurációját, majd telepítettem is egy másikkal, azt pedig elég jól átszabtam. Itt merült fel az a kérdés, hogy meddig mondhatjuk azt, hogy az adott Linux disztribúciót használom, hiszen gyakorlatilag átszabtam a felületet. Ez egy érdekes kérdés. Én úgy gondolom, hogy az esetek legnagyobb részében ez fel sem merül, hiszen ha nagyobb Linux disztribúciót használsz, akkor ilyen látványos átszabásra nem kerül sor, és egy SuSE, Debian, Mint vagy Fedora alatt bármit teszel, az alapokat nem érinti az átszabás.

A tárolók nem változnak, az alapkoncepció is marad. Így nem is kérdés ezeknél. A kisebb Linux disztribúcióknál ez már sokkal jobban előtérbe kerül, hiszen ezek jellemzően egy akármilyen alap disztribúció telepítését segítik, és egy, vagy több asztali környezetet, ablakkezelőt testreszabnak. Ilyen a MagyArch is,. Közel fél tucatnyi, jellemzően tilling ablakkezelőt jól beállítva telepíthetsz, vagy a többit alapbeállítással. Itt már nagyon könnyű a testreszabást, amit a disztribútorok elvégezni annyira átalakítani, hogy kérdéses legyen: ez még az, vagy egy sima – jelen esetben – Arch Linux, amit én szabtam át?

Egy Linux disztribúció nem csak a felület kinézete, hanem van mögötte egy alapkoncepció, amit a disztribútor alkotott. Plusz ott vannak azok a változtatások, amiket a „motorháztető alatt” végeztek. Itt is van pár, ilyen a sxhkd-be átrakott gyorsbillentyű, az .xprofile-be bekerült autostart rész. Plusz van pár program, amit adnak, jellemzően a panelokon indítható, megjelenő programok, de van például a konfigurációs fájlokat nyitogató kis szkript. Így bár a kinézetet átrendeztem, de az alapokat nem érintetve nyugodtan mondhatjuk: ez még bizony a MagyArch Linux.

Maga a Linuxos kérdés, hogy egy disztribúció meddig nevezhető azon a néven jogos, de lényegtelen. Nem a megnevezés, hanem a hasznossága a fontos. Hívhatjuk nyugodtan Arch-nak is, hiszen semmi olyan változtatást nem tettem, ami magát az alap Arch részt érintette volna. A lényeget nem érinti: működik, és szuperül megy.

A másik kérdés, már valóban Linux kérdés.

MagyArch vagy terminálos telepítésű Arch

Itt a MagyArch behelyettesíthető bármilyen telepítővel, ami egy nagyon alap Arch Linuxot tesz fel. Van pár ilyen. A lényeg, hogy minimális csomagkészlettel, semmi plusz program felrakása nélkül települjön.

Miért is merült fel a kérdés? Mert az utóbbi időben több videó is megjelent, ahol terminálban, azaz a hagyományos módszerrel telítik fel az Arch rendszert. Ilyenkor sok kezdőben is megindul a gondolat, bizony ez nagyon profi és ő is így szeretné. Bár elhangzik sokszor, hogy ez haladó, és jó lenne, ha lenne alapismereted a témában, de sok esetben nem jól pozicionálja be a tudását a kezdő és… Vagy csalódik, amit el lehetne kerülni, vagy el is megy a kedve az egésztől, ami nagy hiba. 

Ha középhaladó vagy, telepítették már grafikus módszerrel Linuxot, gyakran használtál terminált és precízen tudsz dolgozni, ez nem kérdés. Ha van indíttatásod egy terminálos telepítésre, akkor kis előtanulmány után nem okozhat túl nagy gondot. Itt a középhaladó nem ezt jelenti, hogy felraktál egy grafikus telepítővel egy pld. Linuxmint-et és a levelezést, a böngészést Linux alatt végezted, és ennyi…! Ennél kissé mélyebb és magára a Linux rendszerre vonatkozó ismeretek kellenek!

Kinek nem való a terminálos telepítés?

Bár nagyon egyszerűnek látszik, de kell ismeret a telepítéshez. Ezt könnyű elfeledni, hiszen ha megnézek egy videót az egész nem más, mint „csak be kell gépelni”. Így érdemes összeszedni, hogy kinek nem való a terminálos telepítés.

Ha nulla, semmi gyakorlatod nincs a terminálban való tevékenységben. Itt precízen és hatékonyan kell dolgozni, és egy elütés már végzetes problémát okozhat. Ha pedig olyan szerencsés vagy, hogy nem a particionálást szúrod el, hanem csak valami kevésbé kritikus helyen írsz el valamit, az hosszú és sok esetben a tudásodat meghaladó hibakeresést fog eredményezni.

Ha nem ismered a gépedet, és a Linux alapvető felépítését. Ha gondot okoz, hogy most megnézd melyik lemezre van telepítve a rendszer, vagy milyen a processzorod, vagy a videokártyád, akkor nem ezzel kellene kezdened. Ha véletlenül nem a kívánt lemezt particionálod, hanem a dokumentumokat tartalmazót, akkor az érdekes hatással lesz a vérnyomásodra. Bár az hamar kiderül, hogy nem jó videokártya meghajtót raksz fel, de nem túl kellemes, ha sok munka után azzal kell kezdened, hogy lecseréld, vagy esetleg fekete képernyő fogad. Megoldható, én is toltam el hasonló dolgokat telepítéskor, minden hiba javítható, ha értesz hozzá.

Ha nem szeretsz ilyennel foglalkozni. Bár haladó vagy, de nincs kedved, időd beírogatni pld. a lokalizációt stb. kézzel, hanem egy listából szereted kiválasztani. Nem szégyen, ha nem terminálból rakod fel a rendszert, hanem pld. a MagyArch telepítővel. Sokszor az az érzésem, hogy abban a hitben leledzenek emberek, hogy nem is igazi Linuxos, aki nem terminálban rakja fel. De ez csak egy tévképzet. 

Az egyik legfontosabb kérdés: mennyire vagy precíz. A terminálos telepítéskor viszonylag sokat kell gépelni, ahol precízen kell mindent megadni. Nincs választólista, ahol kiválaszthatod amit akarsz, Te írsz be mindent. Ha kisebb a tudásod, de nagyon felkészülsz, hogy mit, mikor és hogyan kell beírnod, akkor jó esélyed van, hogy működni fog, de ha slendrián vagy, akkor az esélyed exponenciálisan esik.

Ha nem tudod, hogy mi kell a rendszeredhez, hogy az működjön rendesen az alapcsomagon kívül. Bár minden javítható utólag is, de az minden esetben plusz munka.

Mi kell?

Itt térek rá az egyik legkényesebb témára, ami nagyon megtévesztheti a kezdő terminálos telepítőket. Elindul a rendszered, kapsz egy terminált, bejelentkezel. Hogyan tovább? Itt általában azt szokták ajánlani, hogy szkriptekkel rakj fel mindent, ami kell. Ezzel nincs semmi gond, ha tudod mi kell, melyik csomag kell, és mi is annak a pontos neve. Azaz ha kicsit is haladó vagy. De ha nem tudod, akkor már problémás lesz a dolog. Erre vannak kész szkriptek, amiket testre szabhatsz, kiegészíthetsz, és kiveheted ami nem kell. Nekem mindig az motoszkál a fejemben, hogy a kezdők nagy része valóban testreszabja a szkriptet, vagy azzal a felkiáltással, hogy ha a közreadónak jó, akkor neki is jó lesz. Hiszen a közreadó ért hozzá, és ami neki jó az nekem is!

Hm… valóban? Az egyik fele nyilván igaz, hiszen a közreadó ért hozzá. De a másik fele? Biztos, hogy jó lesz neked tudatlanul lefuttatni egy telepítő szkriptet? Ezzel eléred azt a célt, ami a terminálos telepítés egyik célja: saját igénynek megfelelő rendszer legyen, ami pontosan azt tartalmazza, ami neked kell? Valószínűleg nem. Csak egy más által összerakott rendszer kapsz. Így ha nem tudod, hogy mit is tartalmaz a szkript, akkor nem jobban jársz egy grafikus telepítés közben eléd rakott panelban kiválasztva, a megszokott, ismert néven megnevezett programok elé berakott pipával? Ott valóban látod mit választasz.

A szkriptesített telepítés az egyik legjobb dolog , ami létezik ezen a téren, ha magadnak állítod össze. Ha nem, akkor nincs túl nagy értelme.

Miben más?

Jogos kérdés, miben más a Linux telepítés grafikusan, pld. a MagyArch telepítővel, mint terminálos telepítéssel? Gyakorlatilag nincs nagy különbség, a MagyArch sem rak fel semmi olyant, ami nem feltétlen szükséges. Bár lehetnek eltérések, de az nem lesz jelentős. Így akkor sem kerülsz hátrányba, azaz nem kerül fel plusz, felesleges csomag ha nem terminállal telepítesz.

Jogos felvetés: de akkor jobban megismered a rendszert!

Elvileg igen, de gyakorlatilag nem. Semmi olyan plusz ismerethez nem fogsz jutni, amit ne tudnál megszerezni egyébként. Csak itt valóban a terminálos telepítésnél mindenképp körbe kell járnod, azaz megnézned, hogy hol is kell szerkesztened azt a fájlt, amibe bele kell írnod, és mit kell beleírnod. A grafikusnál meg egy listából választod ki. Majd ha később érdekel, vagy változtatni akarod, akkor megnézed, hogy mit és hova írt a grafikus telepítés. De például a particionálásnál nem leszel sokkal jobban képben, hiszen teljesen mindegy, hogy terminálból particionálsz, vagy egy grafikus felületen választod ki, hogy a /home melyik partícióra kerüljön.

Azt is érdemes tudni, hogy ha követsz egy kész leírást, vagy videót, akkor nem ismered meg sokkal jobban a rendszeredet, csak akkor, ha minden mozzanatot külön-külön megkeresel az interneten és azt alapjaitól kezdve áttanulmányozod. Értelemszerűen egy pár órás videóban, vagy egy lépésről-lépésre leírásban csak az adott konkrét lépéseket ismered meg, ami csak felszíne a nagy egésznek!

A jobban megismered a rendszert téma rávilágít egy fontos tényre: ha ismered a rendszert, akkor szabad kezed van a választásban, de ha nem, akkor nem a telepítéskor kellene „megismerni”. Nem akkor kellene keresgélni, hogy az adott parancs, vagy hibajel vagy egyéb mit is jelent.

Nem a terminálos telepítés ellen vagyok, hiszen az is egy nagyon kellemes, egyszerű és gyors megoldás. Én arra hívnám fel a figyelmet, hogy nem biztos, hogy mindenkinek az az ideális. Sok esetben egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb, ha grafikus telepítéssel raksz fel egy rendszert, aminél kb. tíz perc alatt jó közelítéssel ugyanazt kapod.

Ha van véleményed, és azt meg is osztanád, akkor a 681201@gmail.com-os címemre elküldheted, és ha olyan, akkor ide bemásolom. A téma elég megosztó tud lenni és nem árt ha több véleményt is olvashatnak róla.

 

Related Posts