Live USB – CLI

Linux scriptek

A modern gépekben már nincs DVD meghajtó, így a telepítések jellemzően USB-s eszközökről mennek. Egy pendrájvra kiírt ISO fájlról telepítünk jellemzően. Ez már senkinek nem újdonság, hiszen régóta így megy, bár ennek vannak hátrányai is, de a fejlődés nem áll meg :). Ez felvet egy kérdést: hogyan kerül a letöltött telepítő ISO fájl a pendrájvra? Általában ez sem gond, hiszen a legtöbb disztribúció alaptelepítésben ad egy jobb, rosszabb pendrájvra író programot. Ha pedig nem, akkor ott a balenaEtcher, vagy hasonló megoldás. Letölt, indít és működik… vagy nem! Tegnap akartam egy indító, telepítő pendrájvot készíteni és hibát jelzett. Ami kellemetlen, ha gyorsan kell az eszköz, mert telepíteni, kipróbálni akarsz valamit. Erre a ritka, de előforduló helyzetre érdemes az alábbi pár soros tutoriált lementeni, és ha kell használni.
Linux alatt, ha gond van, akkor ott a végső mentsvár: a parancssor. Mint majdnem mindet, ezt a műveletet is el lehet végezni sima terminálos megoldással. Én füzük egy kicsi magyarázatot, kiegészítést is hozzá, de alapvetően két sor az egész.

Indító USB készítése Linux alatt

Az indító pendrájv két dolog kell: a leszedett ISO fájl, és egy pendrájv. Az ISO-t letöltötted, és valahol a gépeden van. Érdemes ebbe a könyvtárba benavigálni, és minden parancsot ott kiadni, mert a hosszú elérési utak begépelése macerás. Én a sok gépelés elkerülésére átnevezem a leszedett ISO-t a.iso-ra, ami nagyban megkönnyíti a munkámat, mert nem írok el semmit.
Ezután már nincs más dolgunk, csak nyitni egy terminált az adott könyvtárban. Ez a legtöbb grafikus fájlkezelőben nem jelent gondot, én az F4-hez rendelem mindenhol a terminál nyitást. Jó ötlet egy alkalommal kipróbálni több terminálemulátort, és kiválasztani azt, ami neked megfelel. Majd azt minden programban megadni, egy standard billentyűkombinációhoz rendelni. Gyorsabb lesz a munka.

A terminálba írd be:

lsblk

Ezzel kilistázza az összes meghajtódat. Így be tudod azonosítani azt a pendrájvt amit használni akarsz. Ezt akkor is tedd meg, ha 100%-ig biztos vagy, abban, hogy ismered a pendrájv pontos „nevét”! Az ördög nem alszik, tévedhetsz is, és akkor elvész az összes adatod arról az eszközről. Örökre, mert felülírjuk az egészet! Ezt vedd komolyan, mert nem fogod tudni visszaszerezni azokat.

Valami ilyent kell megjegyezned: sdx1, az x helyett lehet bármi betű, azután meg szám.

Ezután már nincs más dolgod csak

sudo dd bs=4M if=./a.iso of=/dev/sdh status=progress oflag=sync

Azaz emelt jog kell, és bekéri a jelszavadat. Az if= a kiíratandó ISO fájl, elérési út, és a teljes név megadásával. Én ezt rövidítettem le azzal, hogy az adott könyvtárban dolgozom (./) és a kilométer hosszú nevet a.iso-ra neveztem át. Nincs elütés, nincs bosszúság. Of= ahova ki kell íratni. Ezt az előbb megkerested, megjegyezted. Itt a számot nem kell beírni! Nálam dev/sdh az a pendrájv helye, amit erre szántam. Nálad a „h” helyett más lehet, így figyelj rá: nem csak bemásolni kell, hanem ezt át is írni!
A status=progress megkéri a programot, hogy legyen szíves a haladásról információt adni. Ez nem kötelező, de jó, ha látod, hogy megy a kiíratás, és nem fagyott le semmi. A oflag=sync sem kötelező, de hasznos leszinkronizálni, hogy mindent a lemezre írjon biztosan.

Annyi. Így akkor is menni fog az indító pendrájv készítés, ha nincs a gépeden grafikus program a Live USB készítésre, vagy éppen – mint nálam – rejtélyes hibákat jelezve sztrájkol.

A megoldást 2020. februárjában, Arcolinux alatt teszteltem.

Related Posts