Pár tapasztalat az MX Linux rendszerrel. Negyedéve használom újra az MX Linux rendszert. Előtte, pár éve ennél lényegesen hosszabb ideig. Így már kialakult egy komolyabb vélemény erről. Az átálláskor összeszedtem pár gondolatot, mire is kell figyelni, ha egy rendszert váltunk. Most már negyedéves használat után azt is le tudom írni, hogy valójában milyen is az MX Linux.
Kis kitérő: sokszor olvasni egy-egy rendszerről véleményt. Mindig nézzük meg azt, hogy ki írta, mondta és milyen tapasztalatai vannak az adott Linux disztribúcióval. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy a vélemények egy része nem megalapozott, mert aki véleményt mond, pontosan nulla ideig – vagy jó esetben pár napig – használta a rendszert. Így mindig forráskritikával olvassuk el a leírtakat. Ezt is! Mint minden tapasztalat szubjektív, ez is az lesz.
MX Linux elérhető programjai
Sokan, így én is attól tartottam, hogy a Debian Stabil ág alatt kevesebb program lesz elérhető, mint az Arch és az AUR alatt. Tévedtem. Mivel már jól beállt a rendszerem, igazából új, jelentős programot nem akarok telepíteni, így nyugodtan kijelenthetem, hogy nem volt olyan program, amit akartam, de nem értem el. Igaz volt pár, jellemzően kisebb, terminálos, amit forrásból kellett lefordítani, mert a tárolókban nem volt meg.
Az ilyen program fordítások már nagyon egyszerűek, hiszen a honlapokon, github, gitlab oldalakon ott a leírás. Nagyon sok program akár a pip, akár egyén telepítővel elérhető, ami kényelmessé teszi a munkát.
A Debian Stable ág elég nagy és elterjedt, hogy a legtöbb (majdnem mindegyik) programfejlesztő valami módon támogassa.
AUR hiánya
Az első pár nap után már nem fog hiányozni. Az AUR a lehető legkényelmesebb megoldás, hiszen a csomagkezelő rendszerbe illesztve használhatjuk a fő tárolókban nem elérhető plusz programokat is. Ha nincs ilyen megoldásunk, akkor pár nap után már nem is hiányzik.
Bár indult egy https://mpr.makedeb.org/packages projekt a Debian alatti AUR-szerű megoldásra, de ez még nagyon kezdetleges, messze nem olyan, mint az AUR. Még nem próbáltam, csak ránéztem, hogy milyen is lehet.
Az AUR hiánya valahol egy nagyon jó dolog lett számomra. Végre képbe kerültem egyéb telepítési módokkal is, illetve a programok fordításával is. Kényelmes? Nem. De így legalább teljesen független lettem a harmadik féltől, aki az AUR csomagokat tartotta karban. A legtöbb AUR csomag, főleg a kisebb programoknál nem tesz mást csak amit a program github stb. oldalán leírnak, majd egy Arch csomagot készít. Ha kiesik a AUR csomag készítője, akkor hamar elavul a programcsomag, aminél pont ott vagyok, ahol a kézi telepítésnél: magamnak kell valamit kezdeni ezzel a helyzettel.
Frissesség?
A Debian Stable ág egyik hiányossága a régebbi programoknál van. Jogos felvetés, hogy sokszor régi (sőt nagyon régi) verziók találhatóak benne. Ezt az MX Linux kicsit orvosolja, mert sok olyan program frissebb verzióját kínálja, amire szükségem lehetett.
Itt sem ütköztem bele semmi hátrányba.
Azt le kell szögezni, hogy akinek a lehető legfrissebb verzió kell mindenből neki nem való az MX Linux. Bár sokféleképp megoldható egyes programoknál a frissebb verzió használata, de a legfrissebbekre vágyó felhasználóknak egy másik disztribúció talán jobb lehet.
Itt örök kérdés a legfrissebb és a stabil, letesztelt irányvonal közti jó választás. Elég rég Linuxozom, hogy tudjam, erre nincs jó válasz. Mindenki a saját álláspontját hajtogatja, de az nem feltétlen az, ami nekem kell. Így én most azt követem, hogy legyen a rendszer alapja Stable ág, és ha valami olyan kell, ami frissebb, az flatpak vagy appimage.
Az MX Linux jó egyensúlyt teremt a program frissesség terén, mert többféle tárolókat használ a fő tárolókon kívül, ahol a saját, vagy a Debian Backport csapat által fejlesztett frissebb verziók elérhetőek. Ezek a Stable ághoz teljesen jól illeszkednek, így nem fognak gondot okozni.
Hozzáadott programok
A videósorozatban bemutatott programokat kapjuk. Ezek jellemzően a beállításokat segítik. Így elmondhatjuk, hogy semmi olyan programot pluszban nem kapunk, amit ki kellene emelni. Ezen a téren jól megtalálták azt az egyensúlyi állapotot, amit sok nagyobb disztribúció nem: nem lesz probléma ezekkel a plusz programokkal. Többször tapasztalhattuk, hogy van olyan disztribútor, aki sokat akar adni, de a programokban sok hiba van, és a javításuk is nehézkes. A kezdőknek ezek a hozzáadott MX Linux programok nagyon jók, meggyorsítják a rendszer beállítását.
SystemD mentesség?
Az MX Linux alapvetően egy SystemD mentes rendszer. Ezzel kapcsoltban igazi tapasztalatom nincs, a rendszer működik, nagy gyorsulást nem tapasztaltam. A gyorsabb indítást és a stabilitást szokták emlegetni, mint a SystemD mentes rendszerek előnyét, de én ezt nem tapasztaltam: nem jobb, és nem is rosszabb így a használhatósága, mint előtte az Arch rendszeremnek.
Arra mindenképp figyelni kell, hogy a leírásokban leírt megoldások egy része SytemD rendszerekhez készült, azokat nem lehet itt használni. Igaz ez egyes szkriptekre is, hiszen van ami közvetlen a SystemD megoldásait használja.
Többször hangzik el olyan riogatás, hogy a SystemD nélküli rendszerben ilyen-olyan felhasználói program nem fog működni, mert már minden a SystemD-hez van kötve. Ilyent MX Linux alatt nem tapasztaltam.
Nekem semmi fennakadást nem okozott a SystemD nélküliség.
APT rendszer használhatósága
Mindenki a saját csomagkezelő rendszerét dicséri, és a másét nézi le. Én többet is használtam, de komoly problémával egyiknél sem találkoztam. Az átálláskor párszor a megszokott paru, pacman stb beírásán kívül semmi zökkenő nem volt. A Debian csomagkezelése kiforrott, gyors, és egyszerűen megtanulható.
Függőségi pokol?
A Debian ellenzői jellemzően a függőségekkel kapcsolatos problémákat vetik fel. A megszokott toposz: telepített valamit, majd a függőségi fa összeomlott, nem tudta kielégíteni a függőségeket – a Debian az vacak… Ilyennel én nem találkoztam, és logikátlan is lenne egy stabil ágban a komolyabb függőségi probléma.
Mi is okozhatja az ilyen tapasztalatot? A nem megfelelő használat, azaz a Debian három ágának az összekeverése. A legtöbb esetben a frissebb, vagy a tárolóban nem megtalálható program erőszakos telepítése okoz problémát. Itt el kell fogadni (fel kell fogni), hogy a Debian Stable ág, vagy az arra épülő MX Linux akkor marad stabil, ha betartjuk a játékszabályokat: csak olyan programot telepítünk, ami ezekhez készült. Ha így járunk el, közel nullára redukáljuk a problémákat.
Stabilitás: MX Linux atomstabil
Az MX Linux stabil, nem sikerült összeomlasztani, de még komoly lassulást sem tudtam elérni. Ilyen problémáid nem lesznek, ha egy közepes, vagy jobb gépre rakod fel.
Gyorsaság, memória fogyasztás
Az MX Linux gyors, jól használható. Nagyon picit érzem lassabbnak, mint egy Arch rendszert.
A memória fogyasztása nagyobb, mint egy pure Arch-é, ez nem kifejezetten a kis fogyasztást célozza meg! Közepes erőforrásigény jellemzi. Így nem feltétlen a „80mega RAMot használ a rendszerem” céllal lehet ezt telepíteni. A kényelemért fizetni kell! Ha a memória fogyasztás, és a minimális csomag telepítés a cél, akkor nem az MX Linux a rendszered!
Kitérő: én sem a normális keretek közti memória fogyasztást, sem a telepítési méret minimalizálását nem tartom alapvető fontosságúnak. A rendszer legyen kényelmes, még ha több memóriát is fogyaszt, és legyen minden program fenn, amire szükségem van. Nincs nagy értelme a memória fogyasztást csökkenteni az induláskor, majd utána indítani egy böngészőt, sok füllel… Nem a rendszer fogyaszt sokat, hanem a felhasználói programok.
MX Linux a dobozból
Kezdőknek nagyon fontos kérdés: ha telepítem, akkor ez kapásból működni fog? Igen, ezzel nem lesz gond. A telepítés egyszerű, induláskor kész rendszert kapunk. Nem kell barkácsolni, ezt-azt állogatni, terminálozni.
Sok kezdőt, áttérőt ez tart vissza, mert nem akar, vagy még nem tud konfigurálni, nem tudja miegyebet kell még telepíteni, beállítani, hogy egy működőképes rendszert kapjon. Nekik ideális az MX Linux.
Rendszerhibák, ütközések
Semmi nem volt. Minden, amit felraktam működött, semmi ütközést nem tapasztaltam.
Amit mindenképp érdemes tudni, hogy a Debian Stable ág az nem egy évre készült, hanem sokkal, de sokkal több ideig nem nyúlnak az alaprendszerhez. Most körülbelül egy éves a Debian 11, így minden modern programnak megfelelő lesz az alaprendszer. De, és itt nagyon fontos ez a DE: egy idő után már jön sok olyan változás a Linux rendszerekben, aminél bizonyos könyvtárak, függőségek, alap rendszert érintő dolgok megváltoznak. Az a tapasztalatom, hogy ezt kezelni kell. Amikor bunsenlabs-t használtam, ami szintén Stable ágú volt, – akkor a Stable ág már négy-öt éves volt – ha egy akkor modernebb, újabb (jellemzően futtatható állományként érkező,) programot akartam használni már panaszkodott, hogy a bizonyos libc stb. már neki nem jó, újabbakat kellene használni. Ezt a problémát úgy lehet feloldani, hogy az ilyen programok régebbi verziót elrakjuk és azokat használjuk.
Bár ez még pár évig nem lesz komoly probléma, hiszen új a Debian 11.
Megoldandó problémák
A rendszerhez köthetően semmi problémám nem volt. A programoknál (amiket nem a tárolókból telepítettem) szintén minimális, a program telepítési utasításait elolvasva már megoldható dolgokat tapasztaltam.
A „legnagyobb” problémát a picit eltérő csomagnevek, illetve a picit eltérő könyvtár és fájlszerkezet volt. Ami természetes, bár nekem még mindig nem világos, hogy ezeket miért nem sikerült az elejétől fogva egységesíteni. A megszokás nagy úr, ha több éven keresztül mást használ az ember, akkor egyes megoldások furák lesznek.
Milyen problémával találkozhatunk az MX Linux használatánál?
A Debian alap miatt kevésbé toleráns a gányolással. Azaz itt nagyon figyelni kell a három Debian ágra és csak azt telepíteni ami kifejezetten a Debian Stable ághoz készült, vagy biztosan univerzális csomag. Aki megszokta, hogy nem így jár el, neki esetleg más rendszert kell használni. A függőségek itt sokkal kötöttebbek, hiszen a Stable ágban nem napi szinten frissülnek a fájlok, így lehetnek olyan programok, amiket a tárolón kívülről telepítünk, és már réginek minősítik a függőségeket.
Az újabb főverzióra való áttérésnél is lehetnek gondok, mert az MX Linux, illetve a Debian sem rolling, hanem kiadás alapú disztribúció. Bár erre egy ideig nem nagyon lesz szükség, hiszen a Debian 11 az nagyon friss kiadás, de a későbbiekben lehetséges, hogy azt tanácsolják -amikor a Debian 12 kijön vagy az MX Linux olyan állapotba kerül – hogy újra kell telepíteni. Ez nagyon ritka, így nem is foglalkozom vele jelenleg.
Kitérő: bár hivatalosan előfordulhat a „telepítsd újra” javaslat, de a „nem hivatalos” megoldások akkor is előkerülnek és jó eséllyel kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de megoldhatjuk újratelepítés nélkül.