Nano színesen

Fontok Linux alatt

A nano egy kellemes és gyors szerkesztő Linux rendszereken. Nem grafikus, de jól használható felületet ad. Bár sokaknak idegen, hiszen aki profi kódszerkesztő a vi/vim és társait szereti CLI módban, aki meg grafikusan szeret dolgozni, annak számtalan jobbnál jobb megoldást kínálnak. Aki szereti a nano szerkesztőt, annak egy kis kiegészítőt szeretnék bemutatni. A nano nagyon jó, de nem emeli ki a szintaxist, ami kellemetlen. Megszoktam, jobban olvasható és átlátható a szerkesztés, ha az színes.

Nano szintaxis kiemelés egyszerűen

A nano is alkalmas a szintaxis kiemelésre, alapból is, illetve van hozzá egy kiegészítő csomag is. Arch alatt

pacman -S nano-syntax-highlighting

paranccsal megteheted. Én nem ezt az utat választottam, hanem a hosszabb, de számomra kellemesebbet.

Felmégy a https://github.com/scopatz/nanorc oldalra, elolvasod a leírást és el tudod dönteni, hogy miképp rakod fel. Maga az út egyforma, csak én szeretem, ha az ilyen konfigurációs könyvtárak egy helyen vannak. A leírás is említi, így kövessük is.

Első lépés, hogy hozz létre egy könyvtárat, amiben dolgozol. Ez alap, ha valamit valahonnét klónozol, mert vannak programok, amik elég hanyag módon összevissza bemásolnak mindenhova könyvtárakat, és teleszemetelik a gépedet. A github nem ilyen, de azért nem árt egy helyre leszedni mindent, és ha kell, csak a munkakönyvtárat törlöd. Oké, ennyi kitérő után már leszedhetjük a cuccokat:

git clone https://github.com/scopatz/nanorc.git

Ez a munkakönyvtárban létrehozza a saját könyvtárát, és abban lesznek a kívánt konfigurációs fájlok. Ha belenézel ebbe a könyvtárba rögvest látod, hogy érthető nevekkel rendelkeznek, így a későbbi munka nem lesz nehéz velük.

Itt jön egy másolási feladat. Én a .config könyvtárba szeretem rakni az ilyen beállító fájlokat, és nem a saját főkönyvtáramba. Elég sok minden jön össze oda amúgy is, ha lehet nem kell szaporítani. Így minden beállító fájl egy helyen lesz. Én a ‘/home/laci/.config/nanorc/’ alá raktam be az összes fájlt.

Már csak meg kell adni a nano szerkesztőnek a beállításokat. Ha az összeset aktiválni akarod, akkor belépsz a telepítési könyvtárba, megnyitod a nanorc fájl, amiben az összes beállító fájl fel van sorolva:

include „~/.nano/apacheconf.nanorc”
include „~/.nano/arduino.nanorc”
include „~/.nano/asciidoc.nanorc”
include „~/.nano/asm.nanorc”
stb. stb

Ez nem jó nekem, mert az elérési útvonal itt nem az, ami nekem kell, így a

/.nano/ részt ki kell cserélni a saját elérési utadra, ami nálam /.config/nanorc/ és kész is a fájl. Majd átmásoljuk ezt a fájlt a home könyvtárba, .nanorc néven, hogy a nano is megtalálja.
Arra figyelj, hogyha van már ilyen fájlod, és az nem üres, akkor ne írd felül, hanem a tartalmát másold be. Ezek után már sok olyan konfigurációs, forrás stb. fájl lesz, ami a nano szerkesztőben színezve jelenik meg. Ha kedved van, akkor a beállító fájlokban át is írhatod a színeket, de ez nekem már nem igazán kellett.

Ha pedig nem kell mind, akkor a nem kívánt sorokat törölheted, vagy csak azokat írod be a .nanorc fájlba, amikre szükséged van.

Aki pedig globálisan szeretné, minden felhasználónak beállítani, annak a /etc/nanorc-t kell beállítani, hasonlóképp. Ha belenézel a fájlba, akkor látod, hogy vannak gyári, alap színezési sablonok is a /usr/share/nano/ könyvtárban. Ezek is jók, de kevesebb van, és egyes példányok kevésbé szépek, mint a fenti tárolóban lévők.

Így néz ki egy Xmonad confih, nano szerkesztőben, színezve:

Nano szinesen
Nano színesen