Szar a Linux?

Table of Content

Szar a Linux! Sok esetben hallani az ilyen és egyéb hasonló megjegyzést a csalódott kezdők körében. A mai Linux tipp részben olyanról beszélek, amit mindeni tud, de sokan nem követnek. A kezdőknek szeretnék pár alap tippet adni, arra, hogy miképp lehet csökkenteni a csalódásokat a rendszeredben, a hibák, vagy kellemetlenségek miatt érzett frusztrációt.

Szar a Linux mert frissítés után nem indul!

Igen, van ilyen probléma is. Az első tipp, hogy tegyék fel most egy tartalék kernelt. A kernel a rendszermag, azaz a rendszered magja. Frissítéskor lehet, hogy olyan hibát kapsz, hogy nem indul el semmi. Ha van egy tartalékod, akkor azzal indulni fog jó eséllyel. A váltást a bootolás utáni grub képernyőben tudod megtenni. Igen, tudom,, ezt sokan le szokták tiltani, de ilyenkor jól jön.
Melyik kernelt? Hogy ne legyen problémád vele, ha van olyan, hogy LTS, akkor azt. Ez egy régebbi, hosszabb ideig támogatott, azaz igencsak kiforrott kernel.

Ha nagyon kezdő vagy, akkor egy kernel telepítése két hasznos pluszt is ad. Gyakorlod a telepítést, ami soha nem árt, plusz mindenképp olvass utána a Te saját disztribúciódban a kernelt miképp telepíted, és aktiválod (ha az nem lesz aktív automatikusan).

Ami fontos: nem a kernel forrásból való fordításáról, saját kernel készítéséről beszéltem!

Frissítés után XY program nem jó!

Ez az egyik legtöbbször előforduló probléma, és a „Szar a Linux” csatakiáltás kiváltója. Az eltérő disztribúciók eltérő mód kezelik a frissítéseket gyakoriság, a frissítés letesztelése terén. A Debian Stable egy öreguras megoldást használ, régebbi, de agyontesztelt csomagokat ad, amikkel nagyon ritkán van probléma. Ami a Debian Stable ágra épülő disztribúciót (MX Linux) használtam gyakorlatilag nem volt problémám ilyen téren. Az Arch Linux koncepciója teljesen más! Legyen minden a legfrissebb, és a tesztelési idő a legrövidebb. Így lehetnek problémák a programokkal. Két éve használok Arch-ot és az a tapasztalatom, hogy vannak hibák, de nagyon kevés, és a legtöbb esetben villámgyorsan jön megoldás rá. Az öreguras, nyugis elv és a kalandvágyó, mindenből a legújabb kell elv közt sok átmenet van. Így a Te lehetőséged, felelősséged a számodra megfelelőt kiválasztani.

A másik hibafaktor ami felülírhatja a stabilitást frissítések után, ha nem a hivatalos tárolókból telepítesz. PPA-kat, vagy az AUR-t stb. használod. Ezek kifejezetten nem a terjesztésed részei, így nem lenne illendő az ilyen kiegészítések miatt bekövetkező problémák miatt a terjesztésedet szidni. Ezek jórészt lelkes felhasználók által karbantartott csomagokat jelentenek, így a minőségük eltér. A PPA-k különálló egységek, így gyakori lehet két eltérő PPA-ban fellehető csomagok közti verzió eltérés, ami ütközést, függőségi problémákat ad. Az AUR-ban is találni régebbi, nem karbantartott vagy gányolt csomagokat, amikkel lehetnek problémák!

A harmadik hibaforrás, és a „Szar a Linux” oka a gányolás.

Bár szebben is megfogalmazhattam volna, de nem az a cél, hogy szépítgessünk! Sokszor tapasztaltam, hogy a problémák abból adódnak, hogy kiválasztja a kezdő az akkor népszerű disztribúciót, majd a disztribúciókat keveri, vagy éppen nem megfelelő küldő forrásból akar a rendszerre erőltetni egy-egy programot, mert az frissebb. A Debian Stable az egy stabil terjesztés, de régebbi a csomagkészlete. Ez arra sarkallja a kezdőket, hogy biztos, ami biztos próbáljon ráerőltetni egy frissebb, a Testing ágú csomagot. Vagy éppen kikeresi a Mint, vagy az Ubuntu/Debian Testing tárolóiból (deháááát az is Debijány alapúúúú) ami kell és azt feltuszkolja. Na ezt nem nagyon tolerálja a rendszer. De hasonló problémákat ad, ha Arch-ra esetleg Manjaro vagy más terjesztés tárolóit próbálja az ember betuszkolni. Itt azért nagyobb a tolerancia, mert egyes Arch alapú terjesztések – a Majaro-val ellentétben – nem nyúlnak bele nagyon mélyen a rendszerbe, így azok tárolói nem okoznak problémát. Lehet, hogy egy-egy program megy, de a végén komoly szívások jönnek.

Mi lehet erre a megoldás?

Ismerd meg a disztribúció független megoldásokat: flatpak, és appimage. Ahol egy -egy program minden kellő függőséget magával hoz, függetlenül a Te terjesztésedtől. Így egy frissebb verziót is használhatsz. Vagy ha a saját terjesztésedben meghibásodott egy program, akkor ezek még telepíthetőek, és nem kell barkácsolni a downgrade megoldásokkal.

Adatvesztés a Linux miatt

Természetesen nem a Linux miatt, de nyilván ráfogni könnyebb, mint beismerni, hogy ki is az igazi bűnös.
Az egyik gyakori ilyen „Linux miatti” adatvesztés oka az ész nélküli törlés. Itt egy parancs pontosan azt teszi, amire utasítod, nem azt amit gondolni vélsz. A törlés nagyon jó eséllyel le is törli a fájlt, ha arra utasítás kap. Bár vannak visszaállító parancsok, de soha ne támaszkodj rájuk! De ismerd meg őket, gyakorold be őket, ha gond van, akkor segíthetnek. Nem akkor kell googlizni, amikor egy fontos adat elveszett, hanem akkor már elő kell venni a megszerzett tudást és használni.
A másik, nagyobb mértékű adatvesztés oka lehet a rendszer nem ismerete. Bár ritkább, de az adatok vesztésének oka lehet, hogy nem jó partíciót formázunk, törlünk amit nem kellene. Itt a Windows alatt megszokott C, D, jelölés helyett egy összetettebb jelölést kap a lemez shd3 pld. aminél könnyebb fegyelmetlenségből az shd2-est beírni. Jobb ha ezt megszokod, és bármi komolyabb partíciókat is érintő, esetleg újratelepítés előtt megnézed ezeket a neveket. Nem a Linux hibája, ha olyan partícióra telepítesz, amin a fontos adataid vannak!

Az adatvesztés ellenszere

Mentés. Talán részarányában az egyik legtöbbet emlegetett témám a mentés. Mindig legyen a fontos adataidról mentésed. Külső adattáron, felhőben, vagy akárhol, amit le tudsz választani fizikailag a gépedről. Így egy újratelepítés, vagy partíció átrendezés előtt leválasztod és akkor nem tudod megsemmisíteni őket.
A másik nagyon jó megoldás ha az adataidat egy külön lemezen tartod, és azt csatolod fel a megfelelő könyvtárba – de csak akkor amikor az konkrétan kell. Majd amikor úgy gondolod, akkor egyszerűen lecsatolod a fájlrendszerről, és akkor már nagyon nehéz lesz beletörölni véletlen. Én a hosszabban tárolt, archív, de többször kellő anyagaimat egy külön merevlemezen tartom, ami nincs felcsatolva. Ha kell egy parancs, a jelszó megadása után már elérhetőek. De hasonlóan jó megoldás – és biztonságos is – ha mindezt egy külső adathordozón (USB-s cuccok nagyon jók, NAS, vagy felhő stb.) tárolod. Itt a biztonságos azt jelenti, hogy… igen! Adattitkosítást is el kell végezni.

A felhasználói adatokon kívül…

Bár a felhasználó saját doksijai, videói, képei a legfontosabbak, de ne feledkezzünk meg a beállító, konfiguráló fájlokról sem. Én most ide értem azokat a kis szkriptek, programocskákat is, amiket készítettél, vagy találtál a világhálón. Bár egy durva rendszerösszeomlás/újratelepítés után első a konfigok helyrehozása, de nincs bosszantóbb, ha azután napokig kutakodik az ember azokért a kis programocskákért, amiket nem a tárolókból rakott fel…
A kezdők egyik nagy gondja ez, hiszen időnként egy-egy újratelepítés előfordulhat 🙂 A megoldás nagyon egyszerű: az összes fontosabb beállító fájlt simán le kell menteni, A módja lehet egy erre szakosodott program (bármelyik grafikus, terminálos jó) vagy egy saját szkript. A lényeg: ha egy konfig fájlt megváltoztatsz, amivel elégedett vagy, azt tedd bele a mentési folyamatba. A dunst-nál én nem sok dolgot változtattam meg (láttátok a videóban), de az is öt perc. Ha van mentés, akkor egy másodperc a visszaállítás. Az xmonad.hs-t négy hétig (és még mindig) barkácsoltam, hogy olyan legyen, ami nekem kell. Megéri menteni? Tied a döntés. Ha van mentés pontosan egy másodperc alatt visszakerül, újrafordítás, újratöltés és kész is.

Szar a Linux, mert összeomlik beállítás után!

Egy konfigurációs fájl szerkesztése után összeomlik, nem indul, vacak és szar a Linux! Van ilyen. A pánikolás, újratelepítés és a fórumokon való kérdezgetés helyett MINDEN szerkesztés előtt készíts egy mentést a konfig fájlról. Ha nagyon nem akar működni a változtatás, akkor a régit visszaállítva már kezdheted is újra a beállítást, tanulva a hibáidból.
Mi jobb neked? Beleszerkesztesz, nem megy a rendszer/program és pánikolva kérdezgetni kell, hogy mit rontottál el, vagy az, ha beleszerkesztesz, nem megy, a régi visszakerül és megy a rendszered és nyugodtan googlizol, kérdezel?

OK, mára ennyit gondoltam, de szerintem lesz folytatása is…