Szemetek törlése, és végleges fájltörlés – BleachBit

Takarítás Linux alatl
Takarítás Linux alatl

Mint a saját gépünk rendszergazdájának érdemes időnként a szemetet, a felesleges fájlokat eltüntetni a gépünkről. Ehhez ajánlok egy nagyon kellemesen használható programot: BleachBit!
Ezenkívül a program a hagyományos egyszerű törlésen kívül tud mélyebb törlést, végleges törléseket is végrehajtani. Ki tudod jelölni azokat a meghajtókat, könyvtárakat, vagy esetleg fájlokat, adatállományok amelyet véglegesen, visszaállíthatatlanul szeretnél eltüntetni. Ezzel már áttértünk a másik fontos témára, amit meg fogunk beszélni: a BleachBit program nem csak simán csak a „szemetet” törni, hanem egy bizonyos magánéleti biztonságot is ad számunkra. Ezekkel a törlésekkel, a végleges törlésekkel biztosítja azt is, hogy ezekhez a senki más nem fog hozzáférni. Nem tudja visszaállítani egy egyszerű felhasználó...
Fontos: bár a törlések biztonságosak, de csak egy bizonyos szintig. A hárombetűs cégek (CIA, FBI, NAV, FSzB stb. ) ezeket is visszahozza. Bár közel nulla az esélye ennek, de jobb, ha tudjuk: sima, vagy kicsit erősebb törlések nem teljes törlések. Ahhoz komolyabb munkálatok kellenek, hogy azt megtegyük. Többszöri felülírás az egész lemezen, a fájlok szintén is.

Megbeszéljük, hogy ennek mi az elméleti alapja, azaz mi a különbség a kukába rakott fájlok. a törlése kijelölt fájlok és a végleges törlés között. Ezzel megint áttérünk arra, hogy az adataink és a magánéletük legyen biztonságban! Ahogy a videóban mondom, nem attól kell félni, hogy az emberek meg nézegetik a receptjeidet, vagy bevásárlólistádat,vagy a CIA leskelődik az ablakon keresztül, hogy holnap esetleg te egy, vagy két liter tejet vásárolsz...

Ez paranoid dolog lenne!

Igaz, mi is tudjuk - és mindenki tudja -, hogy egy bizonyos fokú megfigyelést végeznek a vállalatok, ezzel szedik össze azokat az információkat, melyek szerint te a reklámokat kapod. Hogy ez jó, vagy nem jó az vitatéma lehet, de ez van... Azt is tudjuk bizony egyre mélyebb megfigyeléseket végeznek az államok az állampolgárok felé. Ez is egy dolog, de nem ezért kell véleményem szerint odafigyelni az adatok teljes törlésére, mert attól rettegünk valaki megfigyel, hanem tegyük magunkévá azt az egyszerű gondolatot: azok az adatokat az enyémek, azokkal az adatokkal én rendelkezek. Ha valakivel meg szeretném osztani, akkor én meg fogom vele osztani tudatosan, annak a tudatában, hogy én őneki átadom. Ne az legyen, ha elhagysz egy pendriveot, bárki megnézheti azokat a doksikat, azokat a fájlokat, amiről te azt hitted, hogy kitörölted. Pedig egy egyszerű, nagyon egyszerű programmal vissza állíthatóak. A végleges törlést egy szintig a BleachBit, vagy hasonló program egyszerűen elvégzi.

Nem azért kell a BleachBit...

Nem azért nézegetik meg, mert annyira pont téged meg akarnak zsarolni, vagy a Gulágokra fognak ezért küldeni, hanem az emberi természet olyan, hogy kíváncsiak vagyunk. Belenéznek az emberek mások levelébe, belenéznek mások életébe, pletykálnak róla. Ez nem kell nekünk! Én szeretem az adataimat, akármilyen kicsike értékűek, akármilyen lényegtelenek, érdektelenek kézben tartani. Ennek az a módja, hogy azokat az adatokat, azokat a fájlokat állományokat véglegesen kitöröljük amikre nincs szükség, odafigyelünk, hogy kivel mit osztunk meg. Nézzük is meg a videót, hiszen az elmélkedés helyett a gyakorlat az a lényegesen fontosabb:

https://www.youtube.com/watch?v=2gBQKxaZqyc

A programot 2020. januárjában Arcolinux alatt próbáltam ki.
Átnézve: 2023-08-25