Ebben a begyezésben megismered, hogyan tudod picit felgyorsítani a Linux bejelentkezést követő programindítási időt. Ahogy már volt szó róla, a bejelentkezés után automatikusan indíthatunk programokat. Ezt sok esetben maga az ablakkezelő oldja meg, grafikusan állítod be. A másik megoldás, hogy egy külön fájlban sorolod fel az indítandó programokat. Ilyen pld. nálam az openboxnál az autostart. Így alapesetben minden környezetben megadhatom ezeket, és azokat sorban el is indítja a gép. Ez nagyon kényelmes, egyszerű. Nemrég láttam egy videót a Magyarch csatornán, ahol ennél gyorsabb, de pontosan ilyen egyszerű megoldást mutatott be Xeoncpu. Az okok, magyarázatok miatt nézd meg a videót is, nem hosszú! Zanzásítva: a felülettel együtt, és nem a felület indítása után indulnak a programok. Ez gyorsabb valamivel. OK, ezt szakszerűbben elmondja, de nekünk elég ennyi is. Read more Gyorsabb indítás egyszerűen
Mert a Linux az jó!
Linux
Bat, a színes cat
Van pár nagyon régi, még az Unix, vagy a Linux kezdetekkor leprogramozott alap program, amit mindenki ismer. Ezek nagyon jók, de az akkori kornak megfelelő igényeknek készültek, már sok esetben a kinézetük – nem a tudásuk! – elavult. Ilyen volt az ls, amit bár lehet színezni, de talán a bemutatott exa-t jobban. Ma is egy ősi, de máig kitűnő linuxos alapprogram újabb változatát mutatom be. Mindenki ismeri a cat programot, sokat használjuk terminálban, és sok scriptben jelen van. Szépen kilistázza a megadott fájlt tartalmát és pár egyéb funkcióval is rendelkezik. Szuper! Mi az ami miatt előkerült egy másik? Nem színes! Így leleményes programozó elkészítette a bat-ot, a fejlettebb cat-ot. Read more Bat, a színes cat
Interaktív script – alapfokon
Már az egyik előző részben megismertük a felhasználói adatmegadás, azaz adatbevitel egyik módját: a parancssori argumentumokat, azaz a kapcsolókat. Ez egy hasznos megoldás, hiszen a script indításakor megadhatjuk a paramétereket. Egy nagy hibája van, ami sok esetben kellemetlen. Az indításkor adhatjuk meg őket, így futásidőben már nincs lehetőség adatbevitelre. Bár sok argumentumot megadhatunk, de kérdéses, hogy a felhasználó örömmel látná, hogy fél tucatnyi, lehetőleg jó hosszú ilyen argumentumot várunk el tőle. Szerintem már négy, teljes elérési utat is tartalmazó fájlnév megadás is elrettenti a scriptedtől az átlagembert :). Read more Interaktív script – alapfokon
Bad sector „javítása” Linuxon
Merevlemez, winchester egyre jobban kimegy a divatból, főleg a kisebbek, jellemzően a egy terrás alattiak. Sokan lecserélik SSD-re, így kezd elavulni ez a széria HDD azaz merevlemez. Egyre több hiba fog előjönni, így érdemes ezeket időnként ellenőrizni, illetve ha meghibásodott szektorok (bad sector) jön elő, akkor azt „javítani”. Ezt mindenképp tegyük meg, mert a hibás szektor gondokat okozhat, adatvesztést. Bár sokan azt az elvet vallják, hogy ha van egy hibás szektor, akkor a lemezt le kell cserélni, de ez szerintem nem feltétlen követendő példa. Egyrészt nem mindenki engedheti meg magának az új SSD-t, vagy HDD-t azonnal, másrészt kár kidobni, ami működik még. A gépembe is van egy régi HDD, ami badsectoros, de évek óta megy ezzel a hibával. Ne legyen rajta kritikus, pótolhatatlan anyag, hanem olyan, ami könnyen pótolható. Read more Bad sector „javítása” Linuxon
Konfigurációs fájlok szerkesztése
A MagyArch oldalon egy érdekes cikk jelent meg a dot fájlokról. Érdemes elolvasni, mert hasznos lehet és egy fontos témát tárgyal: a rejtett, illetve a rendszerfájlokat. Általában egy asztali felhasználó ritkán találkozik ezekkel, de ha már nagyon picit is haladó vagy, és szeretnéd a Linux rendszeredet ténylegesen testre szabni, azaz nem a kinézetet állítani, és az ikonokat picit odébb tenni, akkor már előkerülnek a konfigurációs fájlok. Ezek a konfigurációs fájlok fontos részei a rendszernek, sok magát a rendszert, vagy egy programot állít be. Ebben nincs semmi újdonság. De a fórumokon és egyéb helyeken többször találkoztam tipikus hibákkal, így picit körbajárjuk a konfigurációs fájlok szerkesztését és azt a rutint, amit én követek. Nem egy adott, konkrét fájlt szerkesztünk, hanem egyfajta alapokat teremtünk ahhoz, hogy rutinszerűen, gyorsan és nagyobb probléma nélkül tudjunk szerkeszteni fájlokat. Read more Konfigurációs fájlok szerkesztése
Miért éppen Kdenlive?
Miért használok Kdenlive-t? Ez a kérdés futott be az elmúlt héten. Ha már a kérdésre összeszedtem a választ, akkor itt is megosztom… Bár mindig a cél határozza meg a választásodat, és ne az, hogy valaki valamit ajánl, de érdemes körbejárni a lehetőségeket. Én viszonylag sok videót készítek programokról és egyebekről, így valóban körbe kellett járni az ingyenes, Linux alatt jól használható videóvágókat. Próbáld ki az összeset,legalább egy gyors áttekintés erejéig! Mindegyik más. Én jelenleg a Kdenlive mellett döntöttem, de folyamatosan monitorozom a többit is, hiszen ha lesz egy olyan, ami jobban szolgálja a céljaimat, akkor váltani fogok. Read more Miért éppen Kdenlive?
if-else és case – alapvető script megoldás egyszerűen
Ha, akkor, azaz if-then-fi blokkokról volt szó. Ez a megoldás nagyon jó, hiszen a feltétel ellenőrzése után lefut, vagy nem az adott teendő. Így már nagyot léptünk előre a valódi scriptek felé, hiszen nem csak felsoroltunk egy csomó parancsot, és futtattuk egymás után. Aki itt megáll, és ezt az egyszerű szerkezetet használja, már sokkal jobban tud dolgozni, mint aki a scripteket az ördögtől való, kockák játékszerének véli. De itt is van még hova fejlődni! Logikus felvetés, ha azt elvárjuk egy „programozói nyelvtől” jelen esetben a shell scriptektől, hogy ha igaz valami, akkor az egyik, ha nem igaz, akkor egy másik parancsot futtasson. Ez már egy valódi választási lehetőség. Read more if-else és case – alapvető script megoldás egyszerűen
Takarítsunk!
Bár már elég sok szó esett a Linux rendszer karbantartásról, most egy összefoglalót írok. Miért? Mert jön a félév, ilyenkor több gépet kell rendbe tennem, és összeszedtem azokat a pontokat melyeket meg kell csinálni. Ha pedig összeszedtem, akkor le is írom, hátha valakinek hasznos lesz. Most kifejezetten az Arch Linux parancsait helyezem előtérbe, így főleg az Arch-osoknak lesz „kényelmes” a téma, de más Linux rendszeren pont így működik, csak a parancs és a paraméter más. Egy aktívan hasznát gép egy idő után tele lesz szeméttel, felesleges dolgokkal, ottmaradt fájlokkal, és már nem szükséges adatállománnyal. Ez nem szép, káoszt okoz, és a működést is zavarhatja.
A rendrakást én többfelé osztottam el, és lehet, hogy valamelyik téged nem érint. Mivel próbálom a karitatív, azaz ingyenesen karbantartandó gépekre fordított időt csökkenteni, így egy sablont állítottam fel, aminek a nagy része scriptesíthető. Ezt a részt érdemes átgondolni és esetleg egy minimális scriptet összedobni ehhez. Ami gyorsítja a munkát és nem is marad ki semmi. Read more Takarítsunk!
pigz – gyors, többmagos tömörítés Linux alatt
Talán az egyik legunalmasabb teendő a konvertálás mellett a tömörítés. Bár az utóbbi időben az olcsó, és megnövekedett tárhelyek miatt egyre kevesebbnek tűnik a tömörítés értelme, de sokan még ragaszkodunk hozzá. Miért? Mert így egyben van az összes fájl, amit egyben akarunk tartani. Nem törlünk, mozgatunk ki egy könyvtárból semmit, és nem veszelődik el semmi fontos. Én párszor jártam úgy, hogy egy-egy fájlt könyvtárból kimásolás helyett átmozgattam egy másik projektbe, ami kellemetlen volt, amikor az eredetibe keresi az ember… Általában a rar, a zip stb. tömörítvényeket használjuk, ami nagyon jó, de van egy hibájuk. A hagyományos tömörítőket rég készítették, amikor egy-két processzormag állt rendelkezésre, így nem használják ki a mai sok magot, szálat. Ez lassú. Nagyon lassú. Ezért kerestem egy másikat, ami kiküszöböli a hibát és megfelelően kezeli többmagos feladatokat is. Read more pigz – gyors, többmagos tömörítés Linux alatt
Shell scriptek – fontos ismeretek
Már nagyot haladtunk, hiszen tudjuk, hogy a bash, illetve a shell scriptek nem mások, mint egy sima felsorolás, ahol megadjuk a parancsértelemőnek sorban, hogy mit tegyen. Pont úgy, mintha egymásután mi írnánk be a terminálba. Ha most abbahagyod az olvasást, és csak ennyire használod a scriptelési lehetőséget, akkor is gyorsabban, kényelmesebben tudod elvégeztetni a géppel az ismétlődő, mechanikus munkákat. Ha pedig többre vágysz, akkor pár alapvető programozási ismeretet kell elsajátítani. Nem lesz sok, és alapvetően egyszerű szerkezeteket ismerünk meg. A mai részben kicsit kiterjesztünk az egymásutáni feladatokat ellátó elvet, azzal, hogy az egymásutániságot szabályozzuk. Bár nagyon egyszerűnek tűnik a végére, de sok helyen használhatjuk majd ezeket. Aki kicsit jártasabb a parancssori megoldásokban, annak ezek ismerősek lesznek, mert nem script specifikus megoldások, hanem a parancsértelmező részei. Így már teljesen biztos azaz állítás, hogy aki kicsit ismeri a parancssort, annak a scriptek sem lesznek idegenek! Read more Shell scriptek – fontos ismeretek