Vélemény – megérte váltani?

Linux kezdő

Hat hónap Arch alatt. Az első öt ArcoLinux-on, az utolsó már Arco előtag nélkül, a kedvenc kis telepítő CalamArchInstaller-rel felrakva. Bár nem egy túl nagy idő, de már szereztem annyi tapasztalatot, amivel érdemes egy összefoglalót írni. Volt már pár bejegyzésen a témában, így nagy újdonságot nem tudok mondani, de talán hasznos lesz.

Az első tapasztalataimat, és a telepítési alapokat már megosztottam, de most újra visszatérek a témára. Pont egy hónappal ezelőtt tettem fel ezt a rendszert.  Ezt vegyétek figyelembe, hiszen mély statisztikai kimutatásra nem alkalmas ennyi idő. Amit leírok az szubjektív vélemény, és nem azokat a disztribúciókat akarom leszólni, melyekkel összevetem őket. Azt is vegyétek figyelembe, hogy nem szervereket üzemeltetek, ahol a nagyon kiforrott és üzembiztos, de esetleg régebbi programok, LTS és sok évig való támogatottság a fontos. Sima, házi, kisvállalkozói és hasonló környezetről beszélek.

Arcolinux és CalamArchInstaller-rel feltett

Akinek egy előre belakott, szépen kialakított rendszer kell, annak az első jobb választás. Az Arcolinux-ot behelyettesíthetjük bármely felhasználóbarát, disztribúcióval, akár a Manjaroval is. Akinek pedig egy gyorsabb, sallangmentes annak a CalamArchInstaller, vagy más hasonló (Magyarch stb.) csak alapokat felrakó, jól szabályozható Arch jobb lesz. Én jobbnak tartom, ha én szabályzom azokat a programokat, amiket felrak a telepítő, vagy utólag én rakom fel őket. Így a legtöbb „felhasználó-barát” disztribúciónál megszokott köröket nem kell lefutni: felmegy egy csomó minden, aminek egy része nekem nem kell, azokat leszedni, majd azokat felrakni, ami kell. Már maga az a tény, hogy csakis az megy fel a gépre, ami kell az bizony egy gyorsító tényező. A tárhely foglalásról ne is beszéljünk, hiszen sok esetben egy „felhasználó-barát” disztribúciónál kezdeti időben nem is szedjük le azokat a csomagokat, amik nem kellenek, így csak a helyet foglalják.
Én az alulról építkező megoldás mellett tettem le a voksot. DE! Itt nagyon fontos témára térnék ki, ami lehet, hogy megosztó lesz. Bár sok olyan videó van, és sok olyan vélemény, hogy az az “igazi linuxos” aki vanilla, pure stb. Archot rak fel, terminálból, mert azon nincs felesleges csomag és csak az az igazi, én mindenkinek azt tanácsolom, hogy nagyon gondolja át, hogy melyik telepítőt és melyik disztribúciót választja. Nagyon! Előbb gondolkodjon el, és jól pozicionálja be a saját tudását, a telepítésre, a beállításra fordított idejét, a rászánt energiát. Nincs annak nagy teteje, hogy csak azért, mert látott egy terminálos telepítést, és agyondicsérték neki azt a rendszert, nekiugorjon egy ilyennek. Nem csak azért mondom, mert egy elütés és rossz telepítési cél megadása már adatvesztéssel járhat. Az adatokról van biztonsági másolatunk, így ez kellemetlen, de nem különösebb probléma. Én egy másik vetületet is tartok szem előtt: a Linuxot élvezd is, ne csak használd! Ha már azzal kezdesz, hogy beleundorodsz az egészbe, mert pár nap alatt sem lesz használható rendszered, mert nulla hozzáértésed van, életedben nem szerkesztettél egy konfigurációs állományt, akkor semmi sikerélményed nem lesz. Ha jól választod meg azt a disztribúciót, aminél első nekifutásra is kész, jól beállított rendszert kapsz (Arco, Manjaro, Mint, MX stb. ) akkor – bár nem dicsekedhetsz el, hogy Te milyen nagyon kocka vagy, mert terminálból pöccintettél fel egy Arch-ot – élvezheted a kész és jól működő rendszert. Ne ess abba a hibába, mint sok ember, amikor Kali-t felrakta, mert az nagyon hecker és Mr. Robot. Majd egy levelet sem tudott elküldeni, vagy a wifit beállítani, mert nulla ismerete volt, de azt képzelte, hogy Ő már másnap (csak mert Kali…) a NSA-t töri fel. OK! Ennyi volt, amit erről írni akartam. Aki érti, érti, és élvezni fogja a Linuxot, aki meg fejet ugrik a medencébe, amiben nincs víz, de még úszni sem tud, az…

Első megállapítás: alulról építkezős Arch nekem jobb.

Arch Linux csomagkezelés?

Bár jellemzően az összes csomagkezelő, amit eddig használtam nagyon jó. Fedora, Debian vonal, Arch – folyamatosan megy a vita melyik jobb. Egyforma, mindegyik ellátja a feladatát. Ami számomra eltérő, az a sebesség és a kényelem.
Ha a Fedorához hasonlítom az Arch csomagkezelését, akkor az Arch Linuxé fényévekkel gyorsabb. Ez ténylegesen érezhető eltérés. A Debian Linux rendszerekkel szemben is gyorsabb, de itt nincs olyan nagy gyorsulás. Ahol lassabb az Arch Linux, azaz AUR csomagok kezelése, telepítése. Itt a lassúság érthető, hiszen az rpm és a deb csomagok kész csomagok, aminél (nagyon leegyszerűsítve) csak annyi a faladat, hogy kicsomagolja, majd a megfelelő helyre bemásolja a komponenseket, és elvégez egy kis adminisztrációt. De az AUR-ban jellemzően nem kész csomagokat kapunk, hanem egy forráskódot, amit a mellékelt utasítások szerint az Arch telepítéskor le is fordít. Ami hosszú, sokszor valóban nagyon hosszú idő.
Így az összehasonlítás, amit sokan, mint végső érvet emlegetnek, nem mindig igaz: nem lesz gyorsabb minden esetben a csomagkezelésed. Ha sok csomagot használsz az AUR-ból, akkor lehet, hogy csalódni fogsz a sebességben, főleg lassú gépen.

Második megállapítás: Az Arch Linux csomagkezelése nem mindig gyorsabb!

A tárolók minőségének összehasonlítása

Magasan felette van a saját Arch Linux tárolók minősége akár a Fedora, Mint, vagy a MX, Debian hivatalos tárolóinak. A saját tárolókban egy, azaz pontosan egy olyan programot találtam, ami nem települt el, függőségi hiány miatt. Ez számomra meglepő volt, mert ez egy rolling, igencsak gyorsan frissülő rendszer. Itt vegyétek figyelembe, hogy a Manjaro stb. származtatott disztribúcióról mérvadó véleményt nem tudom mondani, mert azokat nem használtam eleget.
Mielőtt valaki nagyon elfogultnak mondana, érdemes a következőket is elolvasni! AUR. Na ott már sokkal vegyesebb a kép, hiszen az egy nagy felhasználói tároló, jó pár tucat ember rakosgatja bele a dolgokat. A nagyon professzionális munkától a fércművekig minden van. Ami érthető is, de amikor egy viszonylag egyszerű program függőségi problémákat jelez, akkor az már kellemetlen. Aki eddig PPA-kat (Ubuntusok) használtak, azoknak nem kell ecsetelnem. Ott is van szuper, és kevésbé szuper PPA. Itt az AUR-nál az a jó, hogy ha odafigyel az ember, és a program AUR oldalára fellép, látja, ha sokan „dicsérik” az adott csomagot. Plusz a legtöbb ilyen AUR oldalon ott van az eredeti program github, web vagy egyéb elérhetősége. Illetve, bár ez más messze nem kezdő szint, a csomagban ott a script, ami telepítést végzi. Így azt megnézve már egy iránymutatást kapunk a telepítésről, mit, hova és miképp másolna, a fordítási paraméterekről is – ha vannak – kapunk eligazítást. Egy hónap alatt pár ilyent találtam, azaz nem vészes a dolog, de azért nem is olyan fényes, mint sokan hirdetik, hogy az AUR a csúcs…

Harmadik megállapítás: Az Arch tárolók nagyon jók, de az AUR képe vegyes!

A frissítések minősége Arch Linuxnál

Messze a legjobb. Rolling, gyorsan frissül – már előre tartottam tőle, hogy na, majd napi szinten kell barkácsolni, állítani, és googlezni. Gyakorlatilag fél év alatt fél tucat volt, ebből pár az Arco Linux saját csomagjaival összefüggő, de az elmúlt egy hónapban, amikor már Arco nélkül ment a dolog, pontosan egy volt. Ami egy általános, egyszerű megoldással orvosolható volt. Ez messze jobb arány, mint akár a Fedora, akár a Mint, de még a bunsenlabs, MX területén tapasztaltam.
Számomra kellemes „csalódás” volt ez, hiszen sokáig azért ragaszkodtam az MX-hez, mert féltem a rolling, napi szintű tucatnyi frissítéstől.
Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a többi rendszernél a frissítés az problémás, csak annyit jelent, hogy itt kevesebbet tapasztaltam. Úgy, hogy a legfrissebb csomagverziókat kapom.
Természetesen itt sem ilyen egyszerű a kép, mert itt is vannak bosszantó dolgok. Ilyen, hogy ha háromnaponta frissül a libreoffice, akkor időnként elfelejti a plugineket, és újra installálni kell. Ami fél perc, de nem elegáns megoldás.

Mivel ez egy rolling disztribúció, itt fel sem merül, hogy egy fő verziószám váltáskor a dist-upgrade az megy, vagy nem, esetleg az újratelepítés az új verzióra ajánlottabb.

Negyedik megállapítás: a frissítés gyors, stabil, nincs vele probléma

Sebessége a többi rendszerhez képest?

Amit leírok, elég komoly vitákat gerjeszthet, de ez a tapasztalatom. Azért írom, hogy  “tapasztalat”, mert pont egy tucat gépet állítottam át Arch Linuxra, két nap alatt, és pontosan láttam a különbséget. Majdnem mindegyik gép XFCE, openbox így csak ezekről tudok bármit mondani.
ArcoLinux és a mostani telepítés közt minimális különbség van sebességben, annyi, amennyit említeni sem érdemes. Ha csak azért akarsz egy ilyen CalamArchInstaller, vagy más minimális telepítésű Arch Linuxra áttérni, mert gyorsabbnak mondják, gondold át. Nem éri meg a belefektetett munka, ha nincs más indoka.
MX – Arch váltás. Arch gyorsabb, kicsivel, de gyorsabb, de valami miatt nagyon picivel több memóriát fogyaszt. Itt is igaz, hogy ha MX Linuxot használsz, és nincs komoly problémád a Debian 10-esre épült MX Linux működésével, akkor nem biztos, hogy csak a sebesség miatt váltani kellene.
Linux Mint MATE – Arch váltás. Itt az Openbox és a MATE váltás miatt nem túl szerencsés az összehasonlítás. Gyorsabb az Arch, érezhetően.
Fedora, openbox – Arch openbox váltás. Ég és föld. Én nagyon szerettem a Fedorát, de bármi másra váltottam utána, mindegyik gyorsabb volt. Sokkal. Ha ezen a váltáson gondolkodsz, ne habozz!
Bunsenlabs – Arch Linux váltás. Semmi, pontosan semmi az eltérés. Igaz egy régebbi gép volt, de pont olyan sebességgel ment a gép.
Ubuntu – Arch váltás. Itt az eltérő ablakkezelő és felület miatt nem lenne túl szerencsés az összehasonlítás. Arch nekem gyorsabb volt, de az Ubuntunak vannak könnyebb (xubuntu, lubuntu) verziói, és azokkal nem tudtam összehasonlítani. Aki Ubuntuzik, és van egy kis kedve az ilyen nagy váltáshoz, annak egy jó kaland lehet egy Arch Linuxot kipróbálni.

Ötödik megállapítás: majdnem mindegyik rendszernél gyorsabb!

Stabilitás

Bár ebben az időtávban nem nagyon lehet véleményezni, de atomstabil. Bár stabilitási gondok csak Fedoránál voltak, meg Ubuntunál, a többinél nem.

Hatodik megállapítás: stabil.

Hardver felismerés, támogatás

Nekem egyikkel sem volt gondom. Azt ki kell emelnem, hogy amíg a Fedora, Mint, Ubuntu nagyon-nagyon segíti a kezdőket a hardver beállításnál, addig egy meztelen Arch Linuxnál nem árt, ha előbb körbejárod, hogy a hardveredhez mit és hogyan kell beállítani. Itt nem az egér, vagy a billentyű beállítás, hanem a videokártya, lapolvasó, nyomtató stb. beállításnál lehetnek problémák. Általában az ArchWiki segít, de kezdőnek nem mindig kelleme élmény, ha valami nem megy elsőre… Ha sem a géped hardvereit, sem azok beállítását nem ismered, sem pedig a Linuxot, akkor egy Mint stb. jobb választás lesz elsőre!

Hetedik megállapítás: itt nem biztos, hogy mindent elsőre felismer, és telepíti neked a megfelelő programokat!

Csomagok köre, ellátottsága, elérhetősége

Nincs nagy különbség a deb, rpm, és az Arch alapú kínálat közt. De sajnos az a tapasztalatom, hogy ha a fejlesztő csak két formátumban készíti el, akkor az egyik deb, a másik meg rpm. Ez nekem nem okozott gondot, mert csak két, számomra fontos program volt ilyen, de azokat megoldottam. Aki váltani akar, és vannak olyan programjai, amiket a fejlesztő honlapjáról szedett le, és bizonytalan, hogy Arch Linux alatt elérhető csomagban, előbb nézze meg, ne utólag keseregjen, hogy nincs meg Arch Linux csomagolásban. Itt nem azokról beszéltem, amik a fejlesztő honlapján nem elérhetőek Arch Linuxhoz, de az AUR-ban ott vannak, vagy a forráskódjuk elérhető! Járd körbe a programjaidat, mert igen kellemetlen, ha nem tudsz valamit használni, telepíteni!

Nyolcadik megállapítás: itt nem biztos, hogy mindent elsőre felismer, és telepíti neked a megfelelő programokat!

Felhasználói élmény?

Eddig ez a rendszer volt számomra a legkezesebb. Ezen azt értem, hogy nem volt semmi olyan funkció, program, beállítás, ami bosszantó lenne, “másképp jobb lenne” értést adna. Ez természetesen nem az Arch Linux érdeme! Ennél a telepítési módnál majdnem mindent én állítottam be, így értelemszerűen minden olyan lett, amilyennek akartam. Bár egy felhasználóbarátabb telepítésnél is beállíthatok mindent (működés, kinézet), de a legtöbb esetben – ha az alapbeállítás nagyon nem volt zavaró – nem kezdtem el állogatni, mert “jó lesz az így!”. Itt, mivel nem volt alapbeállítás, vagy előre elkészített beállítás, mindent be kellett állítani. Körbejárni a beállítási lehetőségeket, és beállogatni a megfelelő értékeket. Ez egy mélyebb ismeretet is ad, hiszen a leírásokban olyan is találunk, amit addig nem ismertünk, vagy nem használtunk.

Kilencedik megállapítás: sokkal kezesebb rendszer!

A fenti megállapítás alapja a kézi beállítás, ami az utolsó részhez vezet el:

Beállításra szánt energia?

Sokkal több, mint a többi rendszernél. Nekem megérte, de tedd fel a kérdést, és mielőtt nekiállnál, komolyan járd körbe: neked megéri? Ha egy ArcoLinux-ot, Manjaro-t stb. telepítesz, akkor is Arch alapon fogsz dolgozni. Úgy, hogy majdnem mindent készen kapsz. Ha úgy érzed, hogy megfelelő ismerettel rendelkezel, és kedved is van hozzá, akkor egy komoly munkára készülj fel! Nem kell túlzottan nagy ismeret, de alapok nélkül nehézkes lesz felépíteni a rendszert. Ne az mozgassa meg a fantáziádat, hogy nagyon hozzáértők elmondják: ez mennyivel jobb, és alapoktól rakod fel, és az a király, hogy 100mega RAM-ot használ, és párszáz csomagot tartalmaz a rendszerük, és csak pár scriptet kell átírni ahhoz, hogy… Ha jól kiválasztod a neked megfelelő (igényeidnek, tudásodnak) telepítőt, disztribúciót, akkor élmény lesz a Linux használata, ha túlvállalod magad, akkor csak kínlódni fogsz!

Végső következtetés: Nekem nagyon megérte a váltás, már el sem tudom képzelni, hogy mást használjak. 

Ennyit gondoltam erről.