Adatvédelmi döntés a EJEB-től

Security
Security
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jelentős döntést hozott, és kimondta, hogy a gyengített titkosítást és az adatok kiterjedt megőrzését előíró törvények sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Egy közelmúltbeli ügyben, amelyben Oroszország követelte, hogy a Telegram titkosítási segítséget nyújtson, a Bíróság kijelentette, hogy az ilyen jogszabály nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban. Érdekes dolog, hogy a téma most került ilyen keményen elő és hozták meg a döntést, mert évtizedes törekvése minden országnak, hogy ezt elérje, vagy valami mód szabályozza.

Ez a mérföldkőnek számító döntés jelentős hatással van az adatfelügyeleti jogszabályokra Európa-szerte, ideértve a javasolt Chat Control-t és az Egyesült Királyság kormányának online biztonságáról szóló törvényét , amelyek célja a titkosítás gyengítése a digitális kommunikáció illegális tartalom utáni vizsgálata céljából. Így kimondhatjuk: ha ezeket a törekvéseket pld. a demokratikus Egyesült Királyság bármely szinten realizálja, akkor az az ilyen jogszabály nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban?
Tippem, hogy terrorizmus elleni harc, és a pénzmosás elleni küzdelem varázsszavakat bevetve mégiscsak meghozzák ezeket a szabályokat…

Milyen biztonsági és adatvédelmi vonatkozásai vannak ennek a határozatnak?

Az EJEB határozatának mélyreható következményei vannak a biztonsági szakemberekre és a magánélet-tudatos egyénekre nézve. Az ítélet kiemeli a titkosítás fontosságát a magánélet és a biztonság megőrzésében egy demokratikus társadalomban. Megkérdőjelezi a kormányok azon kísérleteinek jogosságát, hogy gyengítsék a titkosítást a bűnüldözés és a felügyelet érdekében, mivel ez végső soron veszélyezteti az összes felhasználó védelmét és magánéletét.
A gyengített titkosítás jelentős biztonsági következményekkel járhat. Elterjedtebbé válhatnak a zsarolóvírus-támadások a "Ransomware támadások", amelyek olyan operációs technológiai (OT) rendszereket céloznak meg, mint például az erőművekben és vízkezelő létesítményekben használnak. Míg a hagyományos ransomware támadások elsősorban az anyagi haszonszerzésre irányulnak, a kifejezetten a kritikus infrastruktúra működési képességeinek megzavarására tervezett zsarolóprogramok lehetősége új és riasztó fenyegetést jelent. A bűnözői csoportok, valamint a állami támadók kihasználhatják ezeket a sebezhetőségeket, fizikai sérüléseket és társadalmi káoszt okozva.

Ezek a következmények kritikus kérdéseket vetnek fel a hátsó ajtós titkosítás hosszú távú következményeivel kapcsolatban. Vajon a gyengített titkosítás valóban nagyobb biztonsághoz vezet, vagy több sebezhetőséget teremt a bűnözők számára, amelyeket kihasználhatnak? Sőt, képesek lesznek-e a kormányok fenntartani az irányítást az e hátsó ajtók kiaknázásához szükséges technológia felett, vagy akaratlanul is megnyitják az ajtót az ellenséges szereplők előtt, hogy pusztítást hajtsanak végre?
A történelmi tapasztalat szerint közel nulla az esélye annak, hogy a kontrollt (a programokba beépített hátsó ajtó kulcsát) bármelyik állam huzamosabb ideig meg tudná őrizni. Ha komoly katonai íratok, nemzetbiztonsági adatok kiszivárognak, akkor egy ilyen hasznos információ a fénysebességet meghaladó gyorsasággal kerül ki. Megjegyzés: adat, információ nem szivárog, hanem szivárogtatják: ez nem telerakott Libero, hogy egy bizonyos mennyiség után betelik a kapacitás…

Biztonsági szakemberekként mérlegelnünk kell a munkánkra gyakorolt ​​lehetséges hatásokat, és szem előtt kell tartanunk a szélesebb körű következményeket. Az EJEB ítélete gyűjtőponttá válik a magánélet védelmezői és azok számára, akik megértik a titkosítás fontosságát az egyéni szabadságjogok védelmében. Felhatalmaz bennünket arra, hogy visszaszorítsuk a tolakodó felügyeleti intézkedéseket, és küzdjünk az erős titkosítási szabványokért. Legalábbis elvben, hiszen pár varázsszó (pénzmosás, bűnözés visszaszorítása, nemzetvédelem) kimondása után már az ilyen határozat, (pontosabban javaslat, állásfoglalás) pont annyit ér mint az a digitális tárhely értéke, amit elfoglal.

Ezenkívül ez az ítélet túlmutat a jogi kereteken, és szélesebb körű kihívásokat jelent az adatbiztonsággal és a magánélettel kapcsolatos nemzetközi együttműködés számára. A különböző országok titkosítási törvényeinek eltérő megközelítésével a harmonizált megközelítés megvalósítása bonyolultabbá válik. Ez a széttagoltság zavarokhoz és rosszindulatú szereplők általi kihasználáshoz vezethet, akik olyan országokban keresnek menedéket, ahol laza titkosítási szabályozások uralkodnak.

Végső gondolataink az EJEB határozatáról

Az ECHR hátsóajtós titkosítással kapcsolatos határozata kritikus emlékeztetőül szolgál a titkosítás fontosságára magánéletünk és biztonságunk védelmében. Kihívja a kormányokat, a biztonsági szakembereket és a technológiai ipart, hogy egyensúlyt teremtsenek a kollektív biztonság és az egyéni jogok között. Biztonsági szakemberekként a mi felelősségünk, hogy kiálljunk az erős titkosítás mellett, megakadályozzuk az indokolatlan megfigyelési intézkedéseket, és biztosítsuk digitális infrastruktúránk és személyes adataink védelmét.