Már volt szó az alacritty terminálemulátorról.
De most a frissítés után a terminál ablak alján egy csomó piros sort írt ki. Krive001 kolléga a MagyArch egyik fejlesztője ezt a megoldást javasolja:
Akinek gondja van az alacritty-vel update után kommentelje ki ezt a 2 sort.
– { key: Add, mods: Control, action: IncreaseFontSize }
– { key: Subtract, mods: Control, action: DecreaseFontSize }
Én megtettem, és máris jó lett!
Köszönet a gyors és egyszerű megoldásért!
Tévedés, hogy nincs grafikus csomagkezelő Arch Linuxon! Bár sokan a terminálos megoldásokat kedvelik (én is,) de igenis van nagyon jó grafikus program is.
Ahogy ígértem a telepítési folyamat parancsait leírom.
sudo pacman -S --needed base-devel git wget yajl
git clone https://aur.archlinux.org/yay.git
cd yay
makepkg -si
yay -S pamac-aur
Így nem kell begépelnek, csak simán bemásolni. Bár a legtöbb Arch Linux disztribúcióban alapból fenn van a yay, de nem árt ismerni annak a telepítési módját sem.
Kb. ennyi, ami kiegészítő, néz meg a videót:
A systemd időzítő használata első látásra sokkal bonyolultabbnak tűnik, mint a cron. Ez valóban így is van, de a több lehetőség miatt legalább egy próbát megér a dolog.
Ha az előző részekben leírt módszerrel kilistáztad a systemd részeit, az aktívan futó eszközöket, akkor láthattad, hogy van olyan, hogy .timers. Ezek az időzítő rendszer részei. Itt is, mint a legtöbb esetben csak az alapokat beszéljük meg, inkább kedvcsinálónak, mint komoly és alapos leírásnak szánom a systemd időzítő témát. A példa nagyon egyszerű lesz, mert csak egy alap parancsot indítunk el, majd annak a kimenetét nézzük meg. Ennek analógiájára már bármely szkriptet, parancsot tudunk időzíteni.
Alap feladat: futtassunk egy free parancsot percenként. Ezt a cron is megtehetné, de most a systemd időzítőjével oldjuk meg.
Két fájl kell, az egyik egy sima „service” fájl, ami megmondja, hogy mi a feladat és pár adminisztratív dolgot megtesz nekünk. A másik az időzítő rész.
Első lépés, hogy belépünk a /etc/systemd/system könyvárba. Read more Systemd időzítő alapok
Hasznos program sorozatunkat folytatjuk. Már mutattam pár érdekes, vagy kevésbé érdekes programot. A mai részben is ezt a vonalat követem, de egy felvetésre szeretnék reflektálni: van értelme ilyen, sok esetben periférikus programot bemutatni? Ezek kevesebb embert érdekelnek, és nem is nagyon keresnek rá az emberek. Igen, van! A világháló tele van az alap parancssori programok bemutatásával, így pld. az ls, cat és a cd stb. parancsokat mindenki megismerheti. Akinek van egy kis kedve a parancssoros munkához, ezekről nagyon sok jó leírást talál. De sokkal kevesebb az olyan cikk, ami ezeken túlmegy, és a kevésbé ismert programokat mutatja be. Ez logikus, hiszen nem nagyon ismerik ezeket az emberek, biztosan nem fogsz a „hegemon Linux” összetételre keresni a google-ban. Ha pedig nem keresel rá, nincs is találat, látogató és sok blog és honlap a látogatók számát szeretné növelni. Én nem. Aki olvas, az olvas, aki nem, az nem. Így sokkal nagyobb szabadságom van a kevésbé „keresőbarát” témákat is feldolgozni. Read more Két hasznos program
A systemd alapokat ismerjük, és már azt is tudjuk, hogy egy jó naplózási megoldást is tartalmaz. A mai részben egy érdekes, de nem minden nap használt ismerhetünk meg. Ebben a cikkben bemutatom, hogyan lehet elemezni a Linux rendszer indítási teljesítményét, annak statisztikáját a systemd-analyze segítségével.
Miért? Általában nem törődünk az indítási folyamat gyorsaságával, annak mérésével. Adottnak vesszük, és ha nem túl lassú, akkor eszünkbe sem jut vizsgálni. Ha pedig rákérdeznek, hogy mennyi is az indítási idő, akkor csak saccolunk, és nem konkrét számot mondunk. Read more systemd-analyze – rendszerindulás sebessége
Adatbiztonság? Ez a kérdés mindenkit foglalkoztat elviekben, és sokan sok okosat el is tudnak mondani erről. Előkerülnek a szép szavak és sok okosság, a Kali és a Mr. Robot mindenképp. De kevesebben foglalkoznak ezzel érdemben, és még kevesebben tesznek ez adatbiztonságért ténylegesen. Ez a sorozat talán felkelti az érdeklődésedet, és te is teszel a saját érdekedben pár lépést. Az adatbiztonság túl nagy halmaz, így én kifejezetten a kezdőket célzom meg, és próbálok segíteni az indulásban.
Nem szakembereket szeretnék képezni, és én sem vagyok adatbiztonsági szakember. Már sokszor érintettem a téma egy-egy részét, de most egy hosszabb sorozatot kezdek.
Két alapvető kiindulópontot le kell szögezni: tiszta fegyver nincs, csak tisztított, és üres fegyver sincs. Aki nem volt katona: olyan állapotot nem fogsz elérni, amiben az adataid száz százalékig biztonságban lesznek és mindig tartsd szem előtt, hogy az adatok nincsenek biztonságban. Read more Magánélet védelme? Adatbiztonság?
Systemd. Mindenki hallott róla, és a legtöbbünk használja is, még akkor is, ha nem tudja mi is ez. Már volt érintőlegesen szó a systemd témáról, amikor a cron-t kezdtük el használni. Ott már láttuk, hogy valami rendszerhez tartozó, és szolgáltatást nyújtó valami.
Kis kitérő: sem tudásom, sem kedvem nincs eldönteni, hogy a systemd Poettering, a Linuxot romba döntő ördögi eszköze, és a Sátán maga, vagy egy csodafegyver. Örök vita lesz ez, és nincs is nagyon értelme ebbe belefolyni. Nem is teszem.
A systemd egy rendszer-előkészítő és rendszer-menedzselő szoftver, amely egy szabvány lett a Linux rendszerek számára. A fent linkelt wiki cikkben olvashatsz róla, tedd is meg. Illő ismerni az alapokat, az általános leírást. Read more Systemd – minimális alapok
A LinuxMint.hu fórumon felmerült a kérdés: mit lehet tenni, ha egy adott program újabb verziója még nem elehető a
Ha nincs a tárolódban, akkor nem kellene erőltetni az verzióváltást. Bár kellő figyelemmel minden megoldható, de okozhatsz gondot is. Várd ki a frissítést a disztribúciódnál.
Alapesetben a legtöbb Linuxos programnál elérhető a forráskód, így mindenképp megkaphatod a legújabbat. A program fordítása nem nagy dolog, bár oda kell figyelni a függőségekre, és a pontos munkára. Nincs általános megoldása a fordításnak, a leírást kell követni.
Ennél a hátrány egyértelmű: ha nem a csomagkeleződdel rakod fel, akkor nem fogja azt kezelni. Nem lesz frissítve, és eltávolítani sem a csomagkezelőddel lehet. Read more Ha nincs friss csomag a tárolóban…
Tipográfia – már a címből is sejthető, hogy egy újabb kis érdeklődésre számot tartó cikket írok. Az átlagos írásos dokumentumoknál a tipográfia csúcsa, ha dől, vagy vastag betűket is használ az író. Az igény(esség) ennél tovább nem terjed.
Ennek két oka van:
Soha nem tanították, hogy egy dokumentumnak hogyan kell kinézni
A legtöbb ember nem is ismeri a lehetőségeket
A LibreOffice nagyon kellemes lehetőségeket ad, de bizonyos formázásokat már nem támogat. Ami nyilván érthető is: nem kiadványszerkesztőnek készült eredetileg. Read more Libre – Tipográfia
A BlackArch egy „pentesting” tesztterjesztés, hasonló a Kali Linux-hoz, de az Arch Linux alapokra épül. Magyarul a BlackArch egy előre konfigurált Arch Linux telepítés, egy extra eszköz készlettel, tele biztonsági megoldásokkal. Gyakorlatilag rengeteg olyan programot tartalmaz, ami a biztonságtechnikához használatos, és azokat előre konfigurálja.
Mivel egy Arch Linux + biztonsági cuccok a felépítése, hozzáadhatjuk a BlackArch adattárat az Arch normál telepítéséhez, és hozzáférést kapunk ugyanezekhez az eszközökhöz. Bár sokan tartanak az ilyen megoldásoktól, egy középhaladónak nem okozhat ez gondot! A mai részben megismerkedünk pár témával, ami nem lehet idegen számodra, gyakorlatilag alap lépések az Arch Linux rendszeren. Read more BlackArch repó telepítése