if-else és case – alapvető script megoldás egyszerűen

Ha, akkor, azaz if-then-fi blokkokról volt szó. Ez a megoldás nagyon jó, hiszen a feltétel ellenőrzése után lefut, vagy nem az adott teendő. Így már nagyot léptünk előre a valódi scriptek felé, hiszen nem csak felsoroltunk egy csomó parancsot, és futtattuk egymás után. Aki itt megáll, és ezt az egyszerű szerkezetet használja, már sokkal jobban tud dolgozni, mint aki a scripteket az ördögtől való, kockák játékszerének véli. De itt is van még hova fejlődni! Logikus felvetés, ha azt elvárjuk egy „programozói nyelvtől” jelen esetben a shell scriptektől, hogy ha igaz valami, akkor az egyik, ha nem igaz, akkor egy másik parancsot futtasson. Ez már egy valódi választási lehetőség. Read more if-else és case – alapvető script megoldás egyszerűen

Takarítsunk!

Takarítás Linux alatl
Takarítás Linux alatt

Bár már elég sok szó esett a Linux rendszer karbantartásról, most egy összefoglalót írok. Miért? Mert jön a félév, ilyenkor több gépet kell rendbe tennem, és összeszedtem azokat a pontokat melyeket meg kell csinálni. Ha pedig összeszedtem, akkor le is írom, hátha valakinek hasznos lesz. Most kifejezetten az Arch Linux parancsait helyezem előtérbe, így főleg az Arch-osoknak lesz “kényelmes” a téma, de más Linux rendszeren pont így működik, csak a parancs és a paraméter más. Egy aktívan hasznát gép egy idő után tele lesz szeméttel, felesleges dolgokkal, ottmaradt fájlokkal, és már nem szükséges adatállománnyal. Ez nem szép, káoszt okoz, és a működést is zavarhatja.

A rendrakást én többfelé osztottam el, és lehet, hogy valamelyik téged nem érint. Mivel próbálom a karitatív, azaz ingyenesen karbantartandó gépekre fordított időt csökkenteni, így egy sablont állítottam fel, aminek a nagy része scriptesíthető. Ezt a részt érdemes átgondolni és esetleg egy minimális scriptet összedobni ehhez. Ami gyorsítja a munkát és nem is marad ki semmi. Read more Takarítsunk!

Arch Linux – két apró program

Arch Linux
Arch Linux

Már elég sok alapismeretünk van az Arch Linux adminisztrálásról, a csomagkezelésről. Két videó is készült róla a Magyar Linux Videók YouTube csatornámon. Ma két érdekesebb lehetőséget mutatok be, amit (szerintem) érdemes használni. Az egyik egy közösségi hozzájárulás, amivel segítheted az Arch Linux fejlődését, a másik egy biztonsági megoldás, ami évi pár alkalommal lehet érdekes. Egyik sem világmagváltó és csodafegyver, csak egy kis plusz, amivel jobbá teheted a rendszeredet. Az Arch Linux egy nagyon kezes rendszer, sokan használják. Közösségi fejlesztésű, ami értelemszerűen azt jelenti: nem áll mögötte egy cég, aki fejlesz, és teszi bele a pénzt. Így ha a közösség nem aktív, akkor kisebb hatékonysággal fejlődik az Arch Linux. Read more Arch Linux – két apró program

Ha, akkor… alapvető script megoldás egyszerűen

Linux kezdő
Linux kezdő

Ha, akkor. Talán ez az egyik legjobban használható szerkezet a bash scripteknél. De előbb gondolkodjunk el arról, hogy mik is azok az egyszerű programozói megoldások, amikről szó lesz. Az alapesetben megszokott shell scripteken (felsoroljuk a parancsokat) kissé túllépve felmerül az igény, hogy ne csak robot mód hajtsanak végre parancsokat a scriptek, hanem bizonyos döntéseket, vagy egyéb öntevékeny feladatokat automatizálni lehessen. A döntést a szó alapértelmében értsük. Az első ilyen döntési megoldás, ha a scriptnek megadunk egy feltételt, egy tesztelendő értéket, amit vizsgáljon meg, és ha a feltételnek megfelel a helyzet, akkor hajtson végre egy teendőt. No ez így talán nagyon homályosnak tűnhet de egy példa: ha az általad beírt érték nagyobb mint 100, akkor írja, ki hogy ez bizony nagyobb mint száz. Read more Ha, akkor… alapvető script megoldás egyszerűen

pigz – gyors, többmagos tömörítés Linux alatt

Linux scriptek

Talán az egyik legunalmasabb teendő a konvertálás mellett a tömörítés. Bár az utóbbi időben az olcsó, és megnövekedett tárhelyek miatt egyre kevesebbnek tűnik a tömörítés értelme, de sokan még ragaszkodunk hozzá. Miért? Mert így egyben van az összes fájl, amit egyben akarunk tartani. Nem törlünk, mozgatunk ki egy könyvtárból semmit, és nem veszelődik el semmi fontos. Én párszor jártam úgy, hogy egy-egy fájlt könyvtárból kimásolás helyett átmozgattam egy másik projektbe, ami kellemetlen volt, amikor az eredetibe keresi az ember… Általában a rar, a zip stb. tömörítvényeket használjuk, ami nagyon jó, de van egy hibájuk. A hagyományos tömörítőket rég készítették, amikor egy-két processzormag állt rendelkezésre, így nem használják ki a mai sok magot, szálat. Ez lassú. Nagyon lassú. Ezért kerestem egy másikat, ami kiküszöböli a hibát és megfelelően kezeli többmagos feladatokat is. Read more pigz – gyors, többmagos tömörítés Linux alatt

Shell scriptek – változók alapfokon

A mai rész nagyon elméletinek fog tűnni, de ez csak a látszat. A ma megismert változók hasznosak lesznek, főleg, ha ezeket megfelelőképp használjuk. A változók egyike azoknak a dolgoknak, amelyek meglehetősen könnyen kezelhetők, kezes jószágok, de ugyanakkor nagyon könnyű bajba sodorni magukat, ha nem értjük őket. Mint minden, ez sem egy agysebészet, és elolvasva egyszerűnek tűnik, de időt vesz igénybe, hogy megértsd őket. Ha végigpróbálgatod, amit leírok, és a változók ellenőrzését folyamatosan megteszed, akkor a befektetett idő megtérül. Bár a shell scriptekben használható változókat jól lehet variálni, sokféle mód felhasználni kezdetben maradjunk a lehető legegyszerűbb megoldásoknál.

Mi is a változó?

Egy egyszerű tárolása hosszabb információnak. Egy azonosítót kaphat hosszabb, bonyolultabb információ, majd azzal a rövidke, statikus azonosítóval hivatkozunk a hosszú, esetleg akkor elkészülő adatsorra. Az első mini példa már érthetővé teszi!

Három feladtunk van a változóval, ebből kettőt mindenképp használni fogunk. Read more Shell scriptek – változók alapfokon

Exa – a színes ls

Linux scriptek

Ls? Szerintem az egyik legismertebb Linuxos parancs, mindenki használja, aki legalább párszor terminálos műveletet végez. De most egy másik listázó parancsról lesz szó: exa. Bár az ls nagyon jó, minden Linux rendszeren ott van, de van ennél szebb, és modernebb listázó parancs is. Már itt le kell szögezni, hogy az ls teljesen megfelel, elvégzi a munkáját! Aki azt szereti, esetleg jól bekonfigurálta, több alias-t is készített hozzá, akkor nincs nagy értelme az exa-t használni. Én most sem törekszem teljes bemutatásra, hiszen az exa jól dokumentált, és egyszerű listázó program. Inkább az a cél, mint sok egyéb Linuxos parancsnál, hogy egy jól használható alternatívára mutassak rá. Ha megtetszik, akkor úgyis megismered, ha meg nem, akkor minek koptassam sokféle beállítási lehetőséggel a billentyűt? Minden esetben érdemes megismerni – szerintem – a lehető legtöbb parancsot, mert a munkánkat nagyban megkönnyítheti, ha nem akkor keresgélünk, amikor valamit el kell végezni. Read more Exa – a színes ls

Shell scriptek – fontos ismeretek

Már nagyot haladtunk, hiszen tudjuk, hogy a bash, illetve a shell scriptek nem mások, mint egy sima felsorolás, ahol megadjuk a parancsértelemőnek sorban, hogy mit tegyen. Pont úgy, mintha egymásután mi írnánk be a terminálba. Ha most abbahagyod az olvasást, és csak ennyire használod a scriptelési lehetőséget, akkor is gyorsabban, kényelmesebben tudod elvégeztetni a géppel az ismétlődő, mechanikus munkákat. Ha pedig többre vágysz, akkor pár alapvető programozási ismeretet kell elsajátítani. Nem lesz sok, és alapvetően egyszerű szerkezeteket ismerünk meg. A mai részben kicsit kiterjesztünk az egymásutáni feladatokat ellátó elvet, azzal, hogy az egymásutániságot szabályozzuk. Bár nagyon egyszerűnek tűnik a végére, de sok helyen használhatjuk majd ezeket. Aki kicsit jártasabb a parancssori megoldásokban, annak ezek ismerősek lesznek, mert nem script specifikus megoldások, hanem a parancsértelmező részei. Így már teljesen biztos azaz állítás, hogy aki kicsit ismeri a parancssort, annak a scriptek sem lesznek idegenek! Read more Shell scriptek – fontos ismeretek

Arch Linux csomagkezelés – videók

Arch Linux
Arch Linux

Bár sokan feliratkoztatok a Magyar Linux Videók youtube csatornára, de ismételten jelzem, hogy van ilyen. Az utóbbi két videóban az Arch Linux csomagkezelésével foglalkoztam, parancssorból. Bár Arch Linux alatt is van grafikus csomagkezelési lehetőség, de érdemes a parancssorból is kipróbálni a lehetőségeket. Ez a két videó megfelelő alapokat nyújt hozzá, még akkor is, ha semmi terminálos ismeret sincs. A hossza – részenként több, mint félóra – is mutatja, hogy nagyon kezdőknek is érthető lesz. Nem csak az Arch Linux csomagkezelésére helyezem a hangsúlyt, hanem próbálok pár terminálos tippet, trükköt is megosztani.

 

A videók:

A videóban említett mini parancs lista, amiből ki tudod másolni a parancsot, ha kell.

Gyors frissítés, adatbázis frissítéssel
yay -Syu --noconfirm vagy sudo pacman -Syyu

Keresés:
pacman -Ss kulcsszó
yay -Ss kulcsszó

Telepítés
pacman -S programneve
yay -S programneve

Csak a telepített csomagok közt keres
pacman -Qs kulcsszó
yay -Qs kulcsszó

Infó szerzés
pacman -Si programnév
yay -Si

Törlés
pacman -R programnév
yay -R programnév

pacman -U programnév.tar.gz – helyi fájlból telepítés

yay -Scc – takarítás durva, ne használd!

teljes takarítás:
pacman -Rns $(pacman -Qtdq)

pactree geany > tree.txt

Átmeneti tároló törlése

paccache -r 3 verziót hagy megadhatsz
paccache -rk x amit akarsz meghagyni 2...5

Visszaminősítés egy régebbi verzióra
downgrade kdenlive

Tárolók hozzáadása:
geany /etc/pacman.conf

Gyorsabb tárolók:
sudo pacman -S reflector rsync curl

Ezután már csak frissíteni kell a listánkat, ami egyszerű:

reflector --verbose --latest 5 --sort rate --save /etc/pacman.d/mirrorlist

Mindig olvass utána, hogy egy-egy kapcsoló mit jelent, és csak azután használd. Ezek jellemzően emelt jogot kívánnak, így tartsd észben, hogy a rendszergazdai jog felelősséggel is jár. Ha valamit nem értesz teljesen, akkor ne használd azt a parancsot, mert komoly gondot is okozhatsz a rendszerednek! A feleletőség a Tied, hiszen rendszergazda vagy a saját gépeden!

Related Posts

 

Monitor energiagazdálkodása egyszerűen

Ez a bejegyzés valóban nagyon kevés embert érint. Aki ezt grafikusan oldja meg, annak is érdemes elolvasni, de nagy hasznát csak olyan rendszeren vesszük, ahol nincs grafikus program az energia kezelésre. A legtöbb nagyobb grafikus környezetben van – és ami van, az teljesen jó! – az olyan program, amivel beállíthatod az energia kezelést. Én ezt jellemzően csak a monitorok elsötétítésére használom, hogy ha X percig nem használom a gépet, kapcsolja le a minitort. Eddig az XFCE saját kis programját használtam, de az elmúlt időben többször nem tette a dolgát. A szokásos leszedem, visszarakom és újra beállítom nem segített, az interneten sem találtam komolyabb és használható leírást, hibajelentést, megoldást. Így mást kellett néznem. A XFCE Power Managertől így el kellett válnom. A kérdés adott volt: Read more Monitor energiagazdálkodása egyszerűen