A systemd alapokat ismerjük, és már azt is tudjuk, hogy egy jó naplózási megoldást is tartalmaz. A mai részben egy érdekes, de nem minden nap használt ismerhetünk meg. Ebben a cikkben bemutatom, hogyan lehet elemezni a Linux rendszer indítási teljesítményét, annak statisztikáját a systemd-analyze segítségével.
Miért? Általában nem törődünk az indítási folyamat gyorsaságával, annak mérésével. Adottnak vesszük, és ha nem túl lassú, akkor eszünkbe sem jut vizsgálni. Ha pedig rákérdeznek, hogy mennyi is az indítási idő, akkor csak saccolunk, és nem konkrét számot mondunk. Read more systemd-analyze – rendszerindulás sebessége
Mert a Linux az jó!
CLI – Parancssor
Systemd – minimális alapok
Systemd. Mindenki hallott róla, és a legtöbbünk használja is, még akkor is, ha nem tudja mi is ez. Már volt érintőlegesen szó a systemd témáról, amikor a cron-t kezdtük el használni. Ott már láttuk, hogy valami rendszerhez tartozó, és szolgáltatást nyújtó valami.
Kis kitérő: sem tudásom, sem kedvem nincs eldönteni, hogy a systemd Poettering, a Linuxot romba döntő ördögi eszköze, és a Sátán maga, vagy egy csodafegyver. Örök vita lesz ez, és nincs is nagyon értelme ebbe belefolyni. Nem is teszem.
Mi az a systemd:
A systemd egy rendszer-előkészítő és rendszer-menedzselő szoftver, amely egy szabvány lett a Linux rendszerek számára. A fent linkelt wiki cikkben olvashatsz róla, tedd is meg. Illő ismerni az alapokat, az általános leírást. Read more Systemd – minimális alapok
fd – fájl keresés Linuxon
Bár a legtöbb parancssoros megoldásnál a find parancsot ajánlja mindenki a fájl keresés elvégzéséhez, és egyéb tevékenységhez, de nem biztos, hogy mindig az a legjobb. Én most egy egyszerűbb, de jól használható CLI, azaz terminálos kereső programot mutatok be.
Miért? Egyrészt a find viszonylag sokat tud, de igen sok paramétere közt elvész a lényeg, az egyszerű kezelhetőség. A fájl keresés megoldható GUI, azaz grafikus felületen is, hiszen nagyon sok jó fájlkereső program létezik. A legtöbb grafikus fájlkezelőben is van ilyen lehetőség. Így ha “csak” keresel valamit, akkor nem feltétlen kell a parancssort megnyitni. Ha komolyabb teendő van, azaz a kikeresett fájlokkal szeretnél is valamit kezdeni, akkor már sok esetben a grafikus programok nem adnak megoldást. Read more fd – fájl keresés Linuxon
Véletlen törlés ellen
Véletlen törlés megelőzése Linux alatt? Már párszor volt szó az adatbiztonságról, az adatmentésről, és az adatok visszaállításáról, az adatok végleges törléséről. Most egy kellemetlen problémát oldunk meg, ami a véletlen törlést érinti. Bár sok esetben a törlés nem végleges, de ha már valamit töröltünk, akkor azt visszaállítani idő, és főképp bosszúság. A guruk már mondják is: menteni, menteni, menteni… Igen, igaz, de ez sem megoldás minden esetre. Ha óránként mentek, akkor az egy-egy óra munkáját menti, de mi van ha valamikor abban az órában készítek, majd törlök egy fájlt, amire szükség lenne? A másik érv, ami miatt érdemes ezt átgondolni, hogy jellemzően nem mindet mentünk, és a véletlen törlés jellemzően ezeket érinti.
Mit értesz a véletlen törlésen? Olyan fájl letörlését, amit nem akartunk. Bár sokszor halljuk meg, ha véletlen törléseket teszünk, hogy oda kell figyelni! Végezz gondos munkát! Van mentésed? Koncentrálj! Hm… ez nem fog segíteni. Read more Véletlen törlés ellen
Normalizáljuk az mp3 fájlok hangerejét
Normalizáljuk az mp3 fájlok hangerejét az mp3gain segítségével. Bár sokféle normalizálás zámára alkalmas grafikus program van, és sok lejátszó támogatja a lejátszáskori normalizálást, de nekem a terminálos megoldás jött be. Ez a kis Linuxos program egyszerűen használható, gyors és elvégzi, amit kell.
A normalizálás jelen esetben nem jelent mást, csak egy hangerőre hozza az összes hangfájlt. Így nem lesz az egyik hangosabb, a másik pedig halk. Ez nem csoda fegyver! Ha a hangfájlban van egy rövid, de nagyon hangos és sok halk rész, az nem tudja kiegyenlíteni, arra más program kell!
Az mp3gain telepítése egyszerű, a legtöbb tárolóban ott lesz. A honlapját is néz át. Vagy grafikus verziója is, az easymp3gain, de szerintem jobb a CLI verzió. Te azt használd, ami neked jobban kézre áll!
Lemezfoglaltság Linux alatt
Már volt róla szó, hogy miért lassulhat le a Linux, illetve hogyan lehet elkerülni a lassulást. Az egyik olyan sarokpont a memória. Azt már tudjuk, hogy nagy gond, amíg fizikai memóriánk fullra be nem telik nem lehet, a /tmp működését is ismerjük. Ha pedig kifutunk a fizikai memóriából, akkor ott a swap. Ezeket mi szabályozzuk, és ha odafigyelünk a gép RAM ellátására, akkor nem lesz probléma. A lassulásnak, vagy lefagyásnak a másik kellemetlen eszköze a tárhely hiány. Bár nem sokszor futunk bele, de érdemes tudni: ha hidegindítás után nem tudsz belépni a jó jelszavaddal sem, akkor lehet, hogy a lemez megtelt.
Kellemetlen, sok esetben rejtélyes fagyásokat, lassulásokat okozhat, ha lemezen nincs elég hely. Bár ez nem olyan látványos, mint a memória esetén.
Tar archívum kezelése Linux alatt
Tar archívum készítése, és tömörítése lesz a mai rész fő témája. Miért? Sokan idejétmúltnak és kicsit elavultnak tartják. Bár az igaz, hogy elég régen használjuk és igazi nagy változás nem került bele, de van pár olyan érv mellette, ami fontossá teszi, hogy ismerjük. Az egyik érv az elérhetőség. Minden Linux rendszeren jó eséllyel ott lesz, és nem kell telepíteni semmit a használatához. Tömöríteni is tud.
Csomagolás és tömörítés? Bár sokszor összekeverjük a két fogalmat, de nem teljesen egyező. A csomagolás fogalmát én úgy használom ebben a cikkben, mint annak a műveletnek a megnevezését, amikor több fájlt egy fájlba helyezünk be és semmi egyéb műveletet nem végzünk. Így a méret nem fog csökkenni. A tömörítvény, a tömörítés ezen már túllép: ekkor több, vagy kevesebb méret csökkentést is kapunk. Ebből két fontos dolgot már leszűrhetünk: egy fájlt lehet, de nem túl hasznos becsomagolni, és már sejthetjük, hogy a tömörítés az idő és erőforrás igényesebb. Read more Tar archívum kezelése Linux alatt
Rofi – menü mester
Gyors, egyszerű választó menü, ami hordozható asztali környezet és ablakkezelők közt? Rofi. Pár lehetőséget kipróbáltam, de most ezt tartom a legegyszerűbbnek, legkisebb munka befektetésével a legjobb eredményt adónak. Mi is az a választó menü? Egy olyan grafikus panel, amiben felsorolhatok pár funkciót, lehetőséget és ha az egyiket kiválasztottam, akkor az a funkció elindul. A funkció bármi lehet, egy program, egy web lap megnyitása, egy zene lejátszása – bármi. Azaz valamiféle menüszerűség. Nekem pár olyan funkció kell, ami egy ilyen eszköznél szerintem alap. Az első, hogy n legyen bonyolult, azaz ha készítek egy sablont, az egyszerű legyen és villámgyorsan átírható más funkcióra. Ezt teljesen kielégíti a rofi. Egyszerű szerkezetű legyen, ne kelljen különféle programnyelveket megtanulni.
tmp könyvtár növelése
Egy rövid bejegyzésben kis trükköt osztanék meg. Bár nagy a valószínűsége, hogy nem lesz rá szükséged, de jó ha ismered ezt is. Hangfájlokat vágtam az ocenaudio-val és kiírta, hogy bizony elfogyott a /tmp könyvtáramban a hely. Ami igencsak meglepő volt, hiszen 256-os lemezen van a rendszer, és maximum 30-32giga a telepítésem. Azt tudni kell, hogy az ocenaudio-ban több fájlt is megnyithatok, majd szerkesztés után párhuzamosan konvertál, ment, így gyorsabba munka. Kis kutakodás az interneten, és már képbe kerültem. A /tmp nem egy dinamikusan változó méretű könyvtár, hanem van egy maximális mérete, amit a Linux rendszer hoz létre. Ez jellemzően alapesetben a memória fele. Szóval nem egy olyan, mint a dokumentum könyvtár, ami addig terjeszkedik, amíg kell, és el nem fogy a hely a lemezen. Az okokat, és a technikai hátteret most nem írnám le, ha érdekel, akkor ezer leírást találsz róla. Ha alapból kicsi számomra az ideiglenes fájlokat tartalmazó rész, akkor meg kell növelni. Read more tmp könyvtár növelése
I3wm és i3gaps színezése
I3wm illetve i3gaps. Ebben a részben is folytatjuk az ismerkedést, és igyekszem testreszabni a felületet. Ma a kinézetet állítgatjuk, nem a technikai részt. Először is egy, a múlt részben említett témára térnék vissza, az asztalok mellé rakott kis ikonokra. Azokat nagyon egyszerű beilleszteni a konfigurációs fájlba, vagy egy panelbe. Előbb fel kell telepíteni a JoyPixels betűkészletet, ami ezeket tartalmazza, majd a FontManager programot. Abban megkeresed a JoyPixels-t és a Characters fület választani, ahol fel lesz sorolva az összes ikon, szépen látni is fogod. Majd kiválasztod azt, ami kell, jobb klikk és copy, majd simán beilleszted a konfig fájlba. Több ilyen készlet is van, én ezt tettem fel, és elégedett vagyok vele.