Az OBS Studio 30 számos új funkciót kínál az Intel QSV H.264 / H.265 / AV1 Linux támogatásától a felhasználói felület fejlesztésekig, hibajavításokig, különféle bemeneti/kimeneti fejlesztésekig stb. Az alábbiakban az OBS Studio 30 legfontosabb jellemzőiből szemezgettem:
Sovereign Tech Fund-tól a GNOME projekt hatalmas 1 millió eurós befektetést kapott!
A GNOME azt tervezi, hogy a készpénzt „a platform korszerűsítésére, a eszközök és a hozzáférhetőség javítására, valamint a közérdekű funkciók támogatására használja fel” , hozzátéve, hogy a következő projektek és kezdeményezések 2024 folyamán közvetlenül profitálnak majd:
A legnagyobb újdonság egy új kernel, nevezetesen a Linux 6.5.8 verzió, amely jelentős frissítés az előző kiadásban használt Linux 6.1.25-höz képest, annak ellenére, hogy tény, hogy a Linux 6.1 egy hosszú távon támogatott sorozat. De ez az újabb eszközöket is támogatja, így megfelelőnek tünik a váltás.
Ez az alapértelmezett DE a LUbuntuban, és telepíthető Debian, Fedora, Arch, Manjaro és egyéb Linux disztribúcióra is.
Az új LXQt 1.4.0 valószínűleg az utolsó kiadás, amely Qt 5.15 LTS-re épül, ha minden jól megy, a fejlesztőcsapat a következő kiadás Qt 6-ra történő portolására koncentrál.
A PCManFM-Qt fájlkezelő és a LibFM-Qt könyvtár most lehetővé teszi a felhasználók számára terminálparancsok hozzáadását. Az utolsó ablak füleinek visszaállítása az osztott nézet állapotát is visszaállítja, ami egy nagyon kényelmes, máshol alapértelmezett megoldás.
A QTerminal mostantól opcióként támogatja a csengőt, a Putty-stílusú egérgombok cseréjét, valamint a Falcon színsémát. A LXImage-Qt képnézegető minimálisan támogatja a színtereket, és eltávolították az ImageShack feltöltési lehetőséget, mivel már előfizetést igényel.
Ezek a parancsok alapvetően nem okozhatnak problémát, bemutatásra kiválóan alkalmasak. Ezek elvén, ezeknek a gondolatok mentén különböző egyéb valódi, életszerű parancsokat is össze tudunk fűzni. Kis gyakorlás után már tudjuk használni azokat a lehetőségeket, amiket bemutatok.
De előtte nézzük is meg, hogy a "mesterséges" intelligencia szerint miért kellene. illetve miért érdemes használni a linuxos parancssort? Megkérdeztem és adott egy választ, amit érdemes elolvasni.
Miért is került ez elő? Mert a legtöbb asztali környezet nem ismeri a csempézős megoldást. Én I3Wm alatt megszoktam, hogy az asztalomat kényelmesen beoszthatom egy fél és két, vagy három kisebb részre, ahol rendezetten jelennek meg az ablakok. Bár egérrel, vagy billentyűzettel is oda lehetne igazgatni, de sokkal gyorsabb, ha automatikus az elrendezés.
Felhasználóbarát felület: A Nautilus egyszerű és intuitív felhasználói felülettel rendelkezik, ami könnyen kezelhetővé teszi a fájlok és mappák navigálását és kezelését.
Széleskörű funkcionalitás: A Nautilus rengeteg hasznos funkciót kínál, például a fájlok és mappák létrehozását, másolását, áthelyezését, törlését, átnevezését és megosztását. Emellett támogatja az archívumok kezelését, a fájlok előnézetét, a keresést és sok más műveletet.
Integráció a GNOME környezettel: A Nautilus szorosan integrálódik a GNOME asztali környezettel, ami azt jelenti, hogy könnyen hozzáférhetsz a GNOME rendszereszközökhöz és alkalmazásokhoz. Ez lehetővé teszi a fájlkezelést a rendszer egészében.
Testreszabhatóság: A Nautilus testreszabható, így beállíthatod a megjelenését és a működését az igényeidnek megfelelően. Például módosíthatod a megjelenített oszlopokat, a képernyőméretet vagy az elrendezést. Amit érdemes tudni: a GNOME verzióktól függően eltérő a beállítási lehetőség!
Az interneten található videók letöltése és offline elérhetővé tétele egyre népszerűbbé válik. Ehhez jól használható a yt-dlp Rengeteg online platform létezik, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kedvenc videóikat letöltésre és offline megnézésre mentse. Az egyik legnépszerűbb ilyen platform a YouTube, ahol milliók találhatók meg, és ahol minden nap órákon át tartalmat töltenek fel.
Azonban a YouTube nem kínál beépített lehetőséget a videók letöltésére, és ezért olyan eszközökre van szükségünk, mint a yt-dpl. A yt-dpl egy parancssoros alapú YouTube letöltő, amely lehetővé teszi a videók letöltését a YouTube-ról vagy más hasonló platformokról. Ez egy nyílt forráskódú projekt, amelyet a közösség fejleszt, és számos előnyt kínál a felhasználók számára.
Általánosságban elmondható, hogy jól használható, nem túl sokat tudó, de ezért elég kényelmesen és egyszerűen lehet vele dolgozni. Én erősen lecsökkentettem a grafikus fájlkezelők használatát, így a Thunar teljesen megfelelő lesz. A kétpanelos megoldás és a saját (custom) műveletek hozzáadása miatt kezdtem el újra használni.
Az újítások egyik kellemetlen hozadéka, hogy "biztonsági" okok miatt a kettős kattintással indítható programok lehetőségét nem fogjuk megtalálni.Ez nekem nagyon bosszantó, mert egy program indítása kattintással a fájlkezelőben szerintem alap művelet. Érthető, hogy óvatosan kell használni, ne indíthasson el szkriptet a kezdő, de egy ki/kapcsolási lehetőség nem ártana ehhez a funkcióhoz.
Rengeteg betűtípust telepítenek a linuxos rendszerekre, és emiatt a grafikus szerkesztőkben vagy szövegszerkesztőkben a betűtípusok görgető listája fájdalmasan meghosszabbodik.
Ahogy a képen is látni, idegen karakterek, amikre nekem nem lesz soha szükségem
Eddig grafikus fontkezelőket használtam a betűtípusok elrejtésére, vagy kézzel töröltem azokat a betűtípusokat, amelyeket nem akartam. De valahogy ezek a nem kívánt betűtípusok mindig visszakúsztak, amikor hátat fordítottam. Vagy valami függőség miatt, vagy egyéb elvárások miatt újra és újra ott lesznek a listában. Én egyik nyelv betűivel sem írok, elég nekem a magyar és az szabvány latin karakterkészlet.
Több megoldást olvastam, de egyik sem volt univerzális, hiszen vagy egy csomagkezelőhöz kötött, vagy egy-egy plusz programot kívánt, de sok volt ami működött ideiglenesen, de egy frissítés után már újra előkerültek.
Read more Felesleges fontok letiltása