bspwm – alapbeállítás

Ebben a részben a bspwm beállítása lesz a téma. Bár sokan a két végletet emlegetik, de az igazság itt is középen van. Az sem teljesen igaz, hogy egyszerű beállítani, mert ez csak egy sima szövegfájl, amihez nem kell ismerni egyetlenegy programnyelvet sem. De az sem igaz, hogy ez nehéz, mert annyi a lehetőség. Az első érv nagy előny, hiszen csakis sima, tényleges szintaktika nélküli sorokat kell beírni, de azért nem árt kicsit olvasgatni.A második érv is tartalmaz igazságot, mert igen sok lehetőséget ad a rendszer, de a nehezebb fele az ablak kezelésének, pontosabban a bspwm ablakkezelőnél nagyon fontos gyorsbillentyűknél lesz. Következő rész…

Kis kitérőként olvasd el a konfigurációs fájlok szerkesztéséről szóló, illetve a gyors és hatékony megnyitásról szóló bejegyzést.
Itt már fontos, hogy a bspwm-be legyél bejelentkezve, hiszen csak így látod az eredményt! Itt fontos, hiszen az első blokk beállítása már legyen végleges, megfontolt és neked megfelelő. Ez a kinézet, működés alapjait állítja be, így nem fogjuk napi szinten szerkeszteni. Read more bspwm – alapbeállítás

I3wm, i3gaps

I3wm ablakkezelő
I3wm ablakkezelő

I3wm illetve i3gaps. A videó nézettsége pár nap alatt átlagos volt, ami erősen túlteljesítőnek mondható. Miért? Mert a tilling, a csempéző ablakkezelők nem a Linux társadalom elterjedt eszközei, a kezdők, vagy az asztali felhasználók közt. Már ez a második olyan videó, ami a csempézős asztalkezelőket járja körbe, és van rá érdeklődés… Meglepett, hiszen sok ember már alapból eveti az ilyen furcsa, és számára idegen “kockáknak való” felületeteket. Kényelmesebbnek tartják, ha simán felraknak egy KDE-t, Gnome-t stb. Majd azt kissé szépítik, dekorálják. Ezzel nagyon nem is tudok vitatkozni, hiszen valóban szép és jó felületekkel érkeznek a Linux disztribúciók. Keveseknek jut eszébe, hogy ezeken túl is van élet, és a csempézős ablakkezelők sem “bénák”, ott is lehet dolgozni. Kényelmesen. Igaz az elején bele kell tenni időt és energiát, hogy az előnyeit kiaknázzuk. De megéri, hiszen olyan ablak környeztet kapunk, ami  pontosan azt és úgy teszi, ahogy én akarom.

Read more I3wm, i3gaps

Pár linuxos tipp

Pár hasznos, vagy haszontalan Linux tippet, megoldást mutatok be. Ezek jellemzően nem érnek meg egy teljes bejegyzést, csak egy-egy bekezdést. Már itt szólok, hogy a legtöbb terminálos lesz, így ha neked bármi ellenérzésed van, vagy „minek erőltetni a terminált” a legfőbb csatakiáltásod, akkor ne olvass tovább. A legtöbbet érdemes ismerni, mert felgyorsíthatja a munkádat, pár lehet, hogy neked haszontalan lesz. Read more Pár linuxos tipp

Shell script – ciklusok folytatás

Linux kezdő

A hurkok és egyéb megoldásokat már megismertük. A mai részben egy érdemesebb hurok megoldást ismerünk meg, ahol már egy lista elemeire alkalmazhatjuk a „csináld végig a munkádat, amíg az elemek el nem fogynak” feladatot. Ez elég hasznos tud lenni, hiszen egy listát megadhatunk akár scriptben, de akár egy külön fájlban is, de a lista lehet egy folyamat eredménye is. Én – na megint kezdi… – szeretek rendet tartani a gépemen, és vannak bizonyos munkák, ahol egy megadott könyvtárszerkezet vált be. Legyen a példa egy Magyar Linux Videó csatornára felkerülő videó. Én szeretem az adott témát tartalmazó mappát standard sablon könyvárakkal ellátni: alap, nyers, kész, pict, audio, script. A nyersbe kerül a vágatlan klipek, a készbe a kész videó, az audioban a hanganyag, a pict-ben a képanyag, a scriptbe az előre megírt témavázlatok, alapban minden videóban szereplő részek, pld. intro. Ma ezt a könyvtár-szerkezetet hozzuk létre script segítségével. Read more Shell script – ciklusok folytatás

Konfigurációs fájlok szerkesztése

A MagyArch oldalon egy érdekes cikk jelent meg a dot fájlokról.  Érdemes elolvasni, mert hasznos lehet és egy fontos témát tárgyal: a rejtett, illetve a rendszerfájlokat. Általában egy asztali felhasználó ritkán találkozik ezekkel, de ha már nagyon picit is haladó vagy, és szeretnéd a Linux rendszeredet ténylegesen testre szabni, azaz nem a kinézetet állítani, és az ikonokat picit odébb tenni, akkor már előkerülnek a konfigurációs fájlok. Ezek a konfigurációs fájlok fontos részei a rendszernek, sok magát a rendszert, vagy egy programot állít be. Ebben nincs semmi újdonság. De a fórumokon és egyéb helyeken többször találkoztam tipikus hibákkal, így picit körbajárjuk a konfigurációs fájlok szerkesztését és azt a rutint, amit én követek. Nem egy adott, konkrét fájlt szerkesztünk, hanem egyfajta alapokat teremtünk ahhoz, hogy rutinszerűen, gyorsan és nagyobb probléma nélkül tudjunk szerkeszteni fájlokat. Read more Konfigurációs fájlok szerkesztése

Bad sector “javítása” Linuxon

Merevlemez, winchester egyre jobban kimegy a divatból, főleg a kisebbek, jellemzően a egy terrás alattiak. Sokan lecserélik SSD-re, így kezd elavulni ez a széria HDD azaz merevlemez. Egyre több hiba fog előjönni, így érdemes ezeket időnként ellenőrizni, illetve ha meghibásodott szektorok (bad sector) jön elő, akkor azt „javítani”. Ezt mindenképp tegyük meg, mert a hibás szektor gondokat okozhat, adatvesztést. Bár sokan azt az elvet vallják, hogy ha van egy hibás szektor, akkor a lemezt le kell cserélni, de ez szerintem nem feltétlen követendő példa. Egyrészt nem mindenki engedheti meg magának az új SSD-t, vagy HDD-t azonnal, másrészt kár kidobni, ami működik még. A gépembe is van egy régi HDD, ami badsectoros, de évek óta megy ezzel a hibával. Ne legyen rajta kritikus, pótolhatatlan anyag, hanem olyan, ami könnyen pótolható. Read more Bad sector “javítása” Linuxon

Arch Linux – tipp a yay-hoz

Szintén egy ritkábban előforduló problémával foglalkozunk ma, ami csak az Arch Linux használókat érinti. Alapozásnak egy kis bevezetést illő adni, mert lehet, hogy egy kezdő nem is ismeri a rendszert. Az Arch Linux rendszerek kétféle csomagforrást használnak. Az egyik a hivatalos tároló, amiben az Arch Linux, vagy annak különféle Arch alapú disztribúciók kész, lefordított csomagjai vannak. Ez csomag telepítéskor gyors, hiszen a pacman leszedi, és a kész csomagokat telepíti. A másik forrásunk az AUR, ami más elvet követ. Itt sok esetben a forráskódot tükrözi, másolja a rendszer a gépünkre, majd azt lefordítja forráskódból. Így ez lassabb is lehet. Ennyi alapozás után nézzük is meg, miről lesz szó ma. Az Interneten olvastam, hogy valaki panaszkodott, hogy egy nagy AUR csomagnál járt úgy, hogy bizony leszedte, majd elkezdte fordítani, Read more Arch Linux – tipp a yay-hoz

if-else és case – alapvető script megoldás egyszerűen

Ha, akkor, azaz if-then-fi blokkokról volt szó. Ez a megoldás nagyon jó, hiszen a feltétel ellenőrzése után lefut, vagy nem az adott teendő. Így már nagyot léptünk előre a valódi scriptek felé, hiszen nem csak felsoroltunk egy csomó parancsot, és futtattuk egymás után. Aki itt megáll, és ezt az egyszerű szerkezetet használja, már sokkal jobban tud dolgozni, mint aki a scripteket az ördögtől való, kockák játékszerének véli. De itt is van még hova fejlődni! Logikus felvetés, ha azt elvárjuk egy „programozói nyelvtől” jelen esetben a shell scriptektől, hogy ha igaz valami, akkor az egyik, ha nem igaz, akkor egy másik parancsot futtasson. Ez már egy valódi választási lehetőség. Read more if-else és case – alapvető script megoldás egyszerűen

pigz – gyors, többmagos tömörítés Linux alatt

Linux scriptek

Talán az egyik legunalmasabb teendő a konvertálás mellett a tömörítés. Bár az utóbbi időben az olcsó, és megnövekedett tárhelyek miatt egyre kevesebbnek tűnik a tömörítés értelme, de sokan még ragaszkodunk hozzá. Miért? Mert így egyben van az összes fájl, amit egyben akarunk tartani. Nem törlünk, mozgatunk ki egy könyvtárból semmit, és nem veszelődik el semmi fontos. Én párszor jártam úgy, hogy egy-egy fájlt könyvtárból kimásolás helyett átmozgattam egy másik projektbe, ami kellemetlen volt, amikor az eredetibe keresi az ember… Általában a rar, a zip stb. tömörítvényeket használjuk, ami nagyon jó, de van egy hibájuk. A hagyományos tömörítőket rég készítették, amikor egy-két processzormag állt rendelkezésre, így nem használják ki a mai sok magot, szálat. Ez lassú. Nagyon lassú. Ezért kerestem egy másikat, ami kiküszöböli a hibát és megfelelően kezeli többmagos feladatokat is. Read more pigz – gyors, többmagos tömörítés Linux alatt

Shell scriptek – változók alapfokon

A mai rész nagyon elméletinek fog tűnni, de ez csak a látszat. A ma megismert változók hasznosak lesznek, főleg, ha ezeket megfelelőképp használjuk. A változók egyike azoknak a dolgoknak, amelyek meglehetősen könnyen kezelhetők, kezes jószágok, de ugyanakkor nagyon könnyű bajba sodorni magukat, ha nem értjük őket. Mint minden, ez sem egy agysebészet, és elolvasva egyszerűnek tűnik, de időt vesz igénybe, hogy megértsd őket. Ha végigpróbálgatod, amit leírok, és a változók ellenőrzését folyamatosan megteszed, akkor a befektetett idő megtérül. Bár a shell scriptekben használható változókat jól lehet variálni, sokféle mód felhasználni kezdetben maradjunk a lehető legegyszerűbb megoldásoknál.

Mi is a változó?

Egy egyszerű tárolása hosszabb információnak. Egy azonosítót kaphat hosszabb, bonyolultabb információ, majd azzal a rövidke, statikus azonosítóval hivatkozunk a hosszú, esetleg akkor elkészülő adatsorra. Az első mini példa már érthetővé teszi!

Három feladtunk van a változóval, ebből kettőt mindenképp használni fogunk. Read more Shell scriptek – változók alapfokon