Mert a Linux az jó!
magyar
Naplózás – journalctl használata Linuxon
A mai cikkben megismerheted az alapvető journal, azaz naplózási feladatokat Linux alatt, és kiderítjük, hogy nem is olyan nehéz ezeket alapszinten beállítani, lekérdezni. Így gyorsan, hatékonyan háríthatjuk majd el a hibákat. Azaz a journalctl lesz a téma.
A naplófájlok olvasása, kezelése alapvető feladat lenne minden rendszergazdának. Az otthoni gépeden Te vagy a rendszergazda. Bár senkinek nem a kedvenc feladata, hogy ezeket olvassa, de legalább alapszinten ismerni kell a naplók elérését, és kezelését. Két fontos feladatunk van Linuxon ezzel kapcsolatban. Az első a naplózás beállítása. A második a naplóban elérhető adatok megjelenítése. Egyik sem ró rád nagy feladatot, mert a legtöbb Linux rendszer jól beállított naplózással érkezik, így egy gyors ellenőrzésen kívül semmi dolgunk ezzel. Kivéve, ha mégsem tökéletes a naplózás beállítása, akkor pár alapvető lépéssel megtehetjük. A második feladat sem gyakori, hiszen akkor kell naplókat olvasni, ha gond van a rendszerrel. De akkor mindenképp, és gyorsan, így nem árt, ha megtanuljuk, hogyan is férhetünk hozzá egy naplóbejegyzéshez.
Vélemény: miért jó a script?
Miért használok parancssoros megoldásokat? Ezt megbeszéltük, és aki úgy gondolja, hogy számára jónak tűnik a parancssor, és használni akarja, annak már csak egy lépés a szkriptek használata. Ma arra térek ki, hogy én miért szeretem a szkripteket és mik is ezek. Itt is, mint az előző részben egy véleményt fogalmazok meg. Amivel lehet egyetérteni, vagy nem. Ha kezdő vagy a Linux témába, akkor mindenképp fuss át cikken, alkoss saját véleményt. Még akkor is megéri, ha most még véletlenül sem gondolsz olyan kockáknak való voodoo varázslatokra, mint a szkriptek. Tudd, hogy van ilyen, és ha majd ha hiányérzeted lesz az eszköztáradban, akkor már tudni fogod ezt a lehetőséget is.
Xmonad – pár kezdeti gondolat
Xmonad. Kipróbáltam, és megtetszett az Xmonad csempézős ablakkezelő. Az okokat, és a tulajdonságait akár az Xmonad oldalán, akár ebben a videóban megtudhatod: sokat tud, konfigurálható, de a beállításai nem egyszerűek, mert nem az I3wm, vagy a bspwm mintájára, hanem egy programozási nyelven kell konfigurálni. Ami nem egy kezdő szintű, de tanulható, legalábbis annyi, ami nekünk kell megtanulható.
Az Xmonad konfigurálása a saját könyvtáradban található ./xmonad/xmonad.hs szerkesztésével történik, majd újra kell fordítani, és újraindítani az Xmonad-ot. Ami nem olyan szörnyű, mint ahogy hangzik! A terminálban xmonad - -recompile, majd aha hiba nélkül lefutott, akkor a xmonad - -restart paranccsal tehető meg. Igen! én a terminálos megoldást kedvelem. Bár a legtöbb konfigurációban ott van egy gyorsbillentyű kombináció, de nekem jobban bejött a terminálos megoldás.
Akkor ír ki hibát, ha valami gond van. Ilyenkor sincs nagy gond, mert kiírja, hogy mi a gond és a sort, amiiben az megtalálható.
Annak, hogy egy darab fájlban konfigurálhatjuk a rendszert van egy nagy előnye: a fájl simán lecserélhető, és egy újrafordítás után már az új konfiguráció él. Így egyrészt, ha már teljesen tönkretetted a konfiguráció, egy mentettre visszatérhetsz, másrészt az interneten található sok-sok konfigurációt viszonylag egyszerűen kipróbálhatod. Read more Xmonad – pár kezdeti gondolat
bspwm – alapbeállítás
Ebben a részben a bspwm beállítása lesz a téma. Bár sokan a két végletet emlegetik, de az igazság itt is középen van. Az sem teljesen igaz, hogy egyszerű beállítani, mert ez csak egy sima szövegfájl, amihez nem kell ismerni egyetlenegy programnyelvet sem. De az sem igaz, hogy ez nehéz, mert annyi a lehetőség. Az első érv nagy előny, hiszen csakis sima, tényleges szintaktika nélküli sorokat kell beírni, de azért nem árt kicsit olvasgatni.A második érv is tartalmaz igazságot, mert igen sok lehetőséget ad a rendszer, de a nehezebb fele az ablak kezelésének, pontosabban a bspwm ablakkezelőnél nagyon fontos gyorsbillentyűknél lesz. Következő rész…
Kis kitérőként olvasd el a konfigurációs fájlok szerkesztéséről szóló, illetve a gyors és hatékony megnyitásról szóló bejegyzést.
Itt már fontos, hogy a bspwm-be legyél bejelentkezve, hiszen csak így látod az eredményt! Itt fontos, hiszen az első blokk beállítása már legyen végleges, megfontolt és neked megfelelő. Ez a kinézet, működés alapjait állítja be, így nem fogjuk napi szinten szerkeszteni. Read more bspwm – alapbeállítás
I3wm, i3gaps
I3wm illetve i3gaps. A videó nézettsége pár nap alatt átlagos volt, ami erősen túlteljesítőnek mondható. Miért? Mert a tilling, a csempéző ablakkezelők nem a Linux társadalom elterjedt eszközei, a kezdők, vagy az asztali felhasználók közt. Már ez a második olyan videó, ami a csempézős asztalkezelőket járja körbe, és van rá érdeklődés… Meglepett, hiszen sok ember már alapból eveti az ilyen furcsa, és számára idegen „kockáknak való” felületeteket. Kényelmesebbnek tartják, ha simán felraknak egy KDE-t, Gnome-t stb. Majd azt kissé szépítik, dekorálják. Ezzel nagyon nem is tudok vitatkozni, hiszen valóban szép és jó felületekkel érkeznek a Linux disztribúciók. Keveseknek jut eszébe, hogy ezeken túl is van élet, és a csempézős ablakkezelők sem „bénák”, ott is lehet dolgozni. Kényelmesen. Igaz az elején bele kell tenni időt és energiát, hogy az előnyeit kiaknázzuk. De megéri, hiszen olyan ablak környeztet kapunk, ami pontosan azt és úgy teszi, ahogy én akarom.
Read more I3wm, i3gaps
Pár linuxos tipp
Pár hasznos, vagy haszontalan Linux tippet, megoldást mutatok be. Ezek jellemzően nem érnek meg egy teljes bejegyzést, csak egy-egy bekezdést. Már itt szólok, hogy a legtöbb terminálos lesz, így ha neked bármi ellenérzésed van, vagy „minek erőltetni a terminált” a legfőbb csatakiáltásod, akkor ne olvass tovább. A legtöbbet érdemes ismerni, mert felgyorsíthatja a munkádat, pár lehet, hogy neked haszontalan lesz. Read more Pár linuxos tipp
Shell script – ciklusok folytatás
A hurkok és egyéb megoldásokat már megismertük. A mai részben egy érdemesebb hurok megoldást ismerünk meg, ahol már egy lista elemeire alkalmazhatjuk a „csináld végig a munkádat, amíg az elemek el nem fogynak” feladatot. Ez elég hasznos tud lenni, hiszen egy listát megadhatunk akár scriptben, de akár egy külön fájlban is, de a lista lehet egy folyamat eredménye is. Én – na megint kezdi… – szeretek rendet tartani a gépemen, és vannak bizonyos munkák, ahol egy megadott könyvtárszerkezet vált be. Legyen a példa egy Magyar Linux Videó csatornára felkerülő videó. Én szeretem az adott témát tartalmazó mappát standard sablon könyvárakkal ellátni: alap, nyers, kész, pict, audio, script. A nyersbe kerül a vágatlan klipek, a készbe a kész videó, az audioban a hanganyag, a pict-ben a képanyag, a scriptbe az előre megírt témavázlatok, alapban minden videóban szereplő részek, pld. intro. Ma ezt a könyvtár-szerkezetet hozzuk létre script segítségével. Read more Shell script – ciklusok folytatás
Bad sector „javítása” Linuxon
Merevlemez, winchester egyre jobban kimegy a divatból, főleg a kisebbek, jellemzően a egy terrás alattiak. Sokan lecserélik SSD-re, így kezd elavulni ez a széria HDD azaz merevlemez. Egyre több hiba fog előjönni, így érdemes ezeket időnként ellenőrizni, illetve ha meghibásodott szektorok (bad sector) jön elő, akkor azt „javítani”. Ezt mindenképp tegyük meg, mert a hibás szektor gondokat okozhat, adatvesztést. Bár sokan azt az elvet vallják, hogy ha van egy hibás szektor, akkor a lemezt le kell cserélni, de ez szerintem nem feltétlen követendő példa. Egyrészt nem mindenki engedheti meg magának az új SSD-t, vagy HDD-t azonnal, másrészt kár kidobni, ami működik még. A gépembe is van egy régi HDD, ami badsectoros, de évek óta megy ezzel a hibával. Ne legyen rajta kritikus, pótolhatatlan anyag, hanem olyan, ami könnyen pótolható. Read more Bad sector „javítása” Linuxon
Konfigurációs fájlok szerkesztése
A MagyArch oldalon egy érdekes cikk jelent meg a dot fájlokról. Érdemes elolvasni, mert hasznos lehet és egy fontos témát tárgyal: a rejtett, illetve a rendszerfájlokat. Általában egy asztali felhasználó ritkán találkozik ezekkel, de ha már nagyon picit is haladó vagy, és szeretnéd a Linux rendszeredet ténylegesen testre szabni, azaz nem a kinézetet állítani, és az ikonokat picit odébb tenni, akkor már előkerülnek a konfigurációs fájlok. Ezek a konfigurációs fájlok fontos részei a rendszernek, sok magát a rendszert, vagy egy programot állít be. Ebben nincs semmi újdonság. De a fórumokon és egyéb helyeken többször találkoztam tipikus hibákkal, így picit körbajárjuk a konfigurációs fájlok szerkesztését és azt a rutint, amit én követek. Nem egy adott, konkrét fájlt szerkesztünk, hanem egyfajta alapokat teremtünk ahhoz, hogy rutinszerűen, gyorsan és nagyobb probléma nélkül tudjunk szerkeszteni fájlokat. Read more Konfigurációs fájlok szerkesztése