Arco Linuxról pure Arch linuxra?

Linux kezdő
Linux kezdő

Váltottam. Az ArcoLinuxot lecseréltem ArchLinuxra. A már ismert videóban bemutatott grafikus telepítővel raktam fel. Bár a mai bejegyzés erre a folyamatra készült, de általánosan is használható gondolatokat osztanék meg. Azt próbálom összeszedni, hogy miképp lehet zökkenőmentesen disztribúciót váltani. Mivel az ilyen bejegyzések sok esetben erős érzelmi töltetű reakciókat váltanak ki, jelzem: mindenki azt használ amit akar, azaz nem akarom „reklámozni”, „erőltetni” stb. az adott disztribúciót, és a ”miért nem jó az X, Y disztró” indíttatású kérdések sem lesznek relevánsak. Több esetben belefutottam, hogy egy ilyen téma (program, disztribúció, vagy asztali felület bemutatása) erős érzelmeket vált ki emberekből, és mintegy fanatikus dzsihádista ragad billentyűzetet, hogy a sajátját megvédje.

Miért váltottam Linux disztribúciót?

  • Mert egy kompakt, csak azokat a programokat tartalmazó rendszert szerettem volna, amiket én rakok fel. A legtöbb Linux disztribútor egy előre elkészített csomagkínálatot ad, ami nem mindig egyezik meg az én elképzelésemmel. Ilyenkor az első lépésként felrakja az ember azt, ami kell, majd leszedi azt, ami nem kell. Akkor már miért is ne fektessek be energiát abba, hogy egy nagyon alap rendszerről építkezik?
  • Mert az ilyen pure Arch gyorsabb, kisebb. Bár gyakorlatilag a mai gépeken nincs jelentősége, hogy egy rendszer milyen tárhelyet foglal el, és lényegesen nem lesz gyorsabb a géped, ha az alaprendszer 300 vagy 800megányi memóriát eszik, de még mindig érdemes ezeket kicsire szabni. Bár ennek nálam inkább elvi, mint gyakorlati okai vannak, igyekszem minimalizálni ezeket – a normális szinten belül.
  • Mert a feljebb belinkelt videóban bemutatott grafikus telepítőt tudom használni. Mindig érdekelt a pure (azaz tiszta) Arch, de arra nem nagyon volt indíttatásom, hogy terminálból installáljam fel. Macerás, utána kell olvasni és nem is nagyon volt kedvem hozzá.

Kinek nem ajánlom ezt?

Ha nincs legalább alapszintű gyakorlatod Arch rendszeren, vagy legalább egy másik disztribúción középhaladó. Itt valóban csak egy vázat kapsz, ami majdnem semmi olyant nem tartalmaz, amit eddig megszoktál. Semmit! Csak egy alap ablakkezelőt, illetve asztali környezetet ad, amit választottál. A legtöbb disztribúcióval ellentétben közel nulla beállítással. Ha nem ismered a kiválasztott környezetet, akkor félúton elmegy a kedved, hiszen neked kell mindent beállítani. Aki látott egy ArcoLinux openboxos alaptelepítést, és látta a videó végén kapott openboxot annak nem kell semmit ezen a téren mondani. Bár ezt most mint komoly visszatartó erőnek írtam, de valójában ez az, ami miatt én váltottam. Ha mindent mi állítunk, az testreszabás, ha más (a disztribútor) állít be előre, az nem. Az egy konfekció, és nem testreszabott termék.
Ha kíváncsi vagy mit kapsz, akkor tedd fel virtualbox-ba és nézd meg. Nehogy legyaluld a rendszeredet, majd kiderüljön, hogy hááát… ez nagyon… de nagyon alap!
Ha nincs rá időd, energiád. Én egy általában 2-3 óra alatt bekonfigurálok egy Arco, MX stb. Linuxot, úgy, ahogy nekem kell. Ez az „alapoktól rakjuk össze projekt” egy fél napot vett igénybe. Mert sok programnál csak egy alap konfigurációt (vagy azt sem) kapunk. Nincs beállítva az openbox gyorsbillentyűi, amit azért megszoktunk, hogy valami szinten azért beállították előre… Ez, ha nem készülsz fel előre komoly feladat. Nem maga az config bonyolultsága miatt, hanem az, hogy ne maradjon ki semmi…

Leírom a munkafolyamatot, amivel gyorsítani tudod az átállást

Első lépés az Arch Linux telepítésénél

Le kell menteni minden adatunkat, ami fontos. Érdemes ezt egy fizikailag is eltávolítható eszközre is megtenni, hogy még véletlenül se legyen adatvesztés. Egy rosszul megadott telepítési cél elég kellemetlen meglepetéseket hozhat. Ennek nem kell feltétlen USB-s merevlemeznek lenni, elég, ha a gépen belül lehúzod a táp, és adatkábelt a lemezről.
Én a mentés után umountoltam az összes lemezt, és még egyszer körbenéztem a rendszerlemezem, nehogy maradjon valami adatom azon. Ha pld. a keepass, kmymoney, massCode, joplin stb. programoknál nem úgy állítod be a mentési, adatárolási könyvtárakat kézzel, akkor előszeretettel a home-ba rakják. Ami ilyenkor nem biztos, hogy eszedbe jut, és ha a rendszerlemezt törlöd, akkor ezek elvesznek.

Második lépés az Arch Linux telepítésnél

Az összes fontos konfigurációs fájlt érdemes lementeni. Én a .config és egyéb könyvtárat lemásoltam, így majd ha kell abból tudok válogatni. Plusz figyelj arra, hogy ha van máshol beállítási fájlod, esetleg kedvenc háttérképed, azt is mentsd le. Nagyon bosszantó tud lenni, ha egy jól beállított tint2-es panel beállítást újra kell kezdeni. Az sem rossz ötlet, hogy ha ezeket a könyvtárakat megjegyzed, és az új rendszerben a mentési folyamatba beilleszted őket. Én a skel könyvtárat is mentettem.
Amiről ne feledkezz meg: bashrc és zshrc fájl, ha abba írtál már valamit. Ha Arco Linuxról térsz át, akkor a bashrc-t mindenképp mentsd le, ha aliasok közül bármelyiket használtad. Ne kelljen kézzel beírni az új rendszerben, inkább másolod… Hasonló pld. az openbox rc.xml-je, mert tele van gyorsbillentyükkel, és azt újra nem akarom írni…

Harmadik lépés az új pure Arch Linux telepítéséhez

Ki kell írni a telepítő médiát. Illetve én azt javaslom, hogy a jelenlegi rendszered legfrissebb iso-ját is töltsd le, majd ír ki. Ez utóbbit próbáld is ki, nehogy egy rossz kiíratás után ne induljon el a telepítés. Biztos, ami biztos…

Negyedik lépés az új Arch telepítésnél

Írd össze a használandó programokat. Bár a libreoffice, inscape felsorolás más sokkal több, mint a semmi, de ez nem elégséges. Pld. a libreoffice full telepítéshez ilyen felsorolás kell:

sudo pacman -S libreoffice-fresh
sudo pacman -S libreoffice-fresh-hu
sudo pacman -S hunspell hunspell-hu
sudo pacman -S hyphen hyphen-hu
sudo pacman -S libmythes mythes-hu

Plusz fel kell írni a használt plugineket, ha lehet le is kell tölteni: a mentő plugint és a mondat ellenőrzőt is.

A gimp, libreoffice, kdenlive stb. vonalon nem szokott gond lenni, ezekre mindenki emlékszik, De mi van az olyan kisebb programokkal, amiket esetleg alapnak gondolunk, és még sincs fenn egy pure Archon? Ilyen a „Lemezek” a start menüben. Ha nem tudod, hogy a leánykori neve gnome-disks, akkor nehezen fogod tudni felrakni. Most még a régi rendszereden a start menüben megnézheted a nevét.
Hasonlóképp pld. a start menűt adó program nálam xfce4-appfinder, de igazából fejből ezt nem tudtam. Megszoktam, hogy fel van téve alapból, és csak a tint2conf-ban behúzom a panelra…
Gyakorlatilag abból indulj ki, hogy semmi ilyen nem lesz a pure Arch rendszeren első lépésben, és neked kell felrakni.

Az, hogy te egy szkriptet írsz, amiben felsorolod a programokat, vagy csak egy txt-be rakod sorba, az egyéni döntés.

A fenti tevékenységek nem okoznak nagy pluszt melót, hiszen menet közben felírod ami kell, mentést amúgy is szoktunk csinálni. Ami ehhez kapcsolódik: át tudod gondolni, hogy mi is kell neked a gépedre, mert a felsoroláskor kitűnt, hogy négy plusz egy böngészőt is a gépemen parkoltattam, mert jó ha van… Ha kicsi, kompakt rendszert akarsz, akkor rostáld ki a felesleget!

Tapasztalatok a pure Arch-al:

A telepítés lefutott, semmi gond nem volt vele. Amit a videóban látattok, annyi volt. A beállító felület egyszerű, és grafikus. A telepítés utáni munkák, ha felkészültél, hogy mit is akarsz felrakni, és ismered már a Linux lelkivilágát szintén nem okozhat gondot. Ha az Arch alapokat megjegyezted, akkor csak „favágó” munka az egész. Ha a nem tárolóból telepítős cuccokat előre leszedted, akkor gyorsan meg a dolog: pluginek, appimage programok, forrásból fordítós programok stb.
A beállítás is könnyebb volt, mint ahogy gondoltam, bár a legtöbb config fájl már készen volt amentésben. Csak copy/paste és átgondolni, hogy valóban így jó-e a beállítás és már ment is. Az eddigiekhez képest kissé furcsa volt, hogy semmi sincs előre beállítva, az elején még panelom sem volt. De alapjában nem volt több munka, mintha egy előre beállított felületet kellene testre szabni. Komoly, vagy bosszantó hibával nem találkoztam, ami természetes is, hiszen az Arch + AUR tárolóban majdnem minden ott van, és egy eddig is használt program együttest raktam fel. Hardver szinten sem volt gondom, mindent helyesen ismert fel.

A pure Arch nagyon gyors. Én az Arco Linux openboxos verziójáról váltottam, ami amúgy is gyors rendszer, de érezhetően gyorsabb lett a gép. Mivel itt ténylegesen csak azok indulnak, amiket én megadtam, így kevesebb memóriát használ ugyanaz a felállás. Nem lesz óriási változás, hiszen az alaptelepítés 300megányi RAM fogyasztása szép-szép, de ha már a kellő programokat indítod, akkor már ezek használják el a memóriát és ezek nem változtak.

Én úgy érzem, bár szubjektív, hogy maga a rendszer gyorsabban reagál, kezesebb, gyorsabb.

A kinézetet, azaz a testreszabást pont ugyanúgy és pont ugyanolyanra vettem, mint eddig. Nem okozott semmi problémát, eddig is arch alapon dolgoztam, mindent megtaláltam a tárolókban.

Összefoglalva: nekem megérte a váltás, mert így pár órányi használat után semmi olyant nem tapasztaltam, ami miatt az Arco Linuxra vissza kellene térnem, a belefektetett plusz munka pedig arra mindenképp jó volt, hogy még jobban megismerjem a rendszert. Illetve ennyi melót megért, hogy teljesen saját képemre összerakott rendszert használok.

Ha nekibuzdultál, és eddig soha nem használtál openbox-ot, akkor tegyél fel egy másik, felhasználóbarátabb (pld. xfce) környezet is, mert ha elakadsz valamivel (nyomtató beállítás stb.) akkor ott könnyebben megteheted.

2020. április 03. napján teszteltem.

Related Posts